Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

VI. A franchise szerződés jogi természete

kozottabb és gyorsabb védelméhez vezetett, míg a franchisezal kapcsolatos jogi problémák a fogyasztókat egyáltalán nem, vagy csak alig felismerhetően érintik, és a jogalkalmazás nehézségei viszonylag szűk számú franchise-átvevőre és franchise-átadóra korlátozódnak.

A franchise-zal kapcsolatos jogi kérdések tisztázásra szorulnak, és ez a bíró feladata, hiszen elméletileg ez az egyetlen alkalmas módja annak, hogy helyes értékítéletek szülessenek, és mindezzel a jövőbe mutató jogfejlődésnek is irányt szabjanak. Vannak szerzők, akik vitatják a franchise szerződés licencjogi értékelését. Igaz, hogy a franchise szerződés licenc szerződési elemeket felmutathat, de ez nem szükségszerű.

Van ezzel ellentétes álláspont is, mely szerint a franchise szerződés sajátosságait a kötelmi szerződések között a licencia szerződés hordozza leginkább magában.

E kérdésben való végső állásfoglalás előtt további jogi kérdés tisztázása szükséges.

Induljunk ki a franchising Európai Etikai Kódexéből. A franchising egy olyan értékesítési rendszer, amely árukat, szolgáltatásokat, technológiákat közvetít. Mindez jogilag és gazdaságilag független és önálló vállalkozók szoros és folyamatos együttműködésére épül. A franchise-átadó biztosítja a franchise-átvevőnek azt a jogot, de egyúttal kötelezettséget is, hogy az üzletet saját koncepciójának megfelelően vezesse. Ez a jog jogosítja és egyben kötelezi a franchise-átvevőt díj fizetése ellenében meghatározott időre kötött szerződés alapján arra, hogy a franchise-átadó gazdasági és egyéb támogatását, a rendszer nevét és védjegyét, további ipari és szerzői jogokat, úgy mint know-how, gazdasági és technikai ismereteket, és az üzletmenetet kihasználja, hasznosítsa.

Nem kétséges, hogy a know-how-t titkosan kell kezelni.

58