Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

IV. A franchising jogi fejlődése

hogy ezek a törvények nem jelenthetnek újabb eszközt az állam számára, amelyeken keresztül a piaci mechanizmusokat befolyásolni tudja. Ezzel szemben a Harvard Egyetem azt a nézőpontot kép­viseli, hogy a gazdasági céloknak kell a versenypolitika irány­mutatójául szolgálniuk. A kérdés csak az, hogy' ezen gazdasági célokat ki határozza meg, és hogy ezen gazdasági célok mi­lyen mértékben befolyásolhatják a versenypolitikát Ugyanis az állam vagy' a privilegizált kisebb- ség kezébe nem adható olyan fegyver, amely a valóságos folyamatok ellen hat. Az USA Legfelsőbb Bíróságának 1911-ben a Standard Oil ügyben hozott ítélete megállapítja, hogy csak olyan korláto­zások tilosak, amelyek „értelmetlen” következményeket vál­tanak ki a verseny területén. Értelmetlen következménynek a piaci mechanizmussal ellentétes eredményeket tekintették, így' a chicagói iskola elmélete vert gyökeret az USA törvény­­hozásában. így alakult ki ennek a szabálynak az alkalmazási területe­ként az, hogy minden esetben külön, a versenykorlátozások pozitív kihatásait kell megvizsgálni. A szakemberek ezt rule of reason-nek nevezik. A chicagóiak tanítása azonban a kontinens törvényhozásá­ban irányadó szerepet nem játszhatott, ám az ebből levezetett rule of reason gondolat az EK verseny joga számára is mér­tékadó lett. így a franchise szerződések területét illetően az állásfoglalás már meg is született, az Európai Közösség Bírósága a rule of reason gondolatot vette át. Visszatérve a monopólium és a franchise kapcsolatára, azt lehet mondani, hogy az Európai Közösség és Magyarország is törvényi szinten megnyugtatóan rendezte ezt a kérdést. A Római Szerződés 86. §-a szerint a Közös Piaccal ösz­­szeegyeztethetetlen és tilos a Közös Piacon vagy annak te­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom