Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

IV. A franchising jogi fejlődése

kintélyes részén fennálló uralmi helyzet visszaélésszerű kihasználása, amely a tagállamok közötti kereskedelmet korlátozhatja.

Ez a visszaélés a következőkben nyilvánulhat meg:

a) méltánytalan vételi vagy eladási árak, vagy egyéb üzleti feltételek érvényesítése,

b) a kereskedelmi partnerekkel szembeni azonos értékű szolgáltatások esetén olyan feltételek alkalmazása, amelyek által ezek a versenyben kárt szenvedhetnek.

Mivel a Közös Piacon vagy annak tekintélyes részén fennálló piacuralmi helyzetnek egy vállalat által történő visszaélésszerű kihasználása is jogellenes lehet, felvetődik a kérdés, hogy ennek a tilalomnak a figyelembevételében érdekeltek lehetnek-e magyar felek is. Kolben György meghatározott magyar szabadalom esetén ezt a lehetőséget is elismeri.

Úgy gondolom, hogy a Római Szerződés ezen cikkelye a franchising terén is hatással lehet a piaci magatartásra.

A piacon meglévő uralmi helyzettel, vagy másképpen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés két fogalmi elemből tevődik össze: a gazdasági erőfölény és a visszaélés fogalmából.

Ami a magyar szabályozást illeti, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényünk meghatározza a gazdasági erőfölény fogalmát, amelyet a törvény nem önmagában kifogásol, hanem az azzal való visszaélést tiltja. A Római Szerződés példálózó definíciójából csak azt a két elemet emeltem ki, amelyek a franchise szerződésekkel közvetlen kapcsolatban lehetnek.

34