Rátky Miklós: A franchise szerződés jogi aspektusai (Budapest, 1994)

X. Megtámadhatóság és semmisség

2. A SZOLGÁLTATÁS ÉS ELLENSZOLGÁLTATÁS KÖZÖTTI ÉRTÉKARÁNYTALANSÁG

Ez a polgári jogi szabály szintén a szerződés érvénytelenségéhez vezethet, ha az átadó szolgáltatása és az átvevő ellenszolgáltatása között a szerződés teljesítésének időpontjában feltűnően nagy az értékaránytalanság. Ha a franchise-átvevőnek tetemes franchise díjat vagy royaltyt kell fizetnie, és a franchise-átadó saját szerviz szolgáltatása vagy know-how-ja nem bír azzal a gazdasági értékkel, amelyre fizetését megalapozzák, akkor a feleket terhelő kölcsönös szolgáltatások olyan viszonyba kerülnek egymással, hogy a szerződést így a jogrendszer már nem méltányolja, és végül semmissé is nyilváníthatja.

3. FORMAKÉNYSZER MEGSÉRTÉSE

A Ptk. kimondja, hogy azon szerződések, amelyek a törvény által kötelezően előírt formának nem felelnek meg, semmisek. Ez a szabály a franchise szerződés esetében egyes elemeinek megfelelően a tipikus szerződéseket szabályozó normák alapján írásbeli forma.

A semmisség ilyen esete Magyarországon még nem fordult elő, hiszen a franchise szerződés nem tipikus szerződés, és erre a jogszabály kötelező írásbeli formát így nem is ír elő. Az azonban elképzelhetetlen, hogy a szerződést ne ilyen formában kötnék meg a felek, bár ez a szerződés érvényességének nem kelléke.

A franchise szerződés akkor is semmis, ha a törvényi tilalomba ütközik. Ilyen például, ha a szerződés tárgya törvény által tiltott tevékenység. Számomra mind ez idáig még egyet115