Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Váli Zsuzsanna: Műtárgyvizsgálati eljárások a műtárgyhamisítások leleplezésének szolgálatában
Röntgenradiográfiás felvételt csak az készíthet, aki elvégezte a szükséges sugárvédelmi tanfolyamot. Ez a vizsgálati eljárás már a restaurátori szakma és az orvos szakma határmezsgyéjén áll. Habár léteznek olyan restaurátorok is, akik ezen a területen tevékenykednek, a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges szakértelem és berendezés általában egészségügyi intézményekben áll rendelkezésre. A felvétel elkészítéséhez nem, de a kiértékeléshez kell értenie a restaurátornak, és hazánkban kizárólag restaurátorok kapnak képzést műtárgyakról készült radiográfiás felvételek kiértékelésére. A roncsolásmentes vizsgálatokból kapható eredmények kiértékelését és a mintavétel céljának meghatározását követően a restaurátorok gondosan kiválasztják a mintavételi helyeket, és az alkotói módszer, a tárgyak rétegszerkezete, felépítése és az anyaghasználat megismerése érdekében igen kisméretű mintákat távolítanak el a tárgyak anyagából. A mintavétel módját, mennyiségét szigorú etikai szabályok alapján és a várható eredmények szem előtt tartásával végzik. A keresztmetszet-csiszolatok a tárgyak szerkezeti felépítését, például a festék rétegződését mutatják meg. A felület felől szabad szemmel észlelhető színek többféle technikával (például pigmentkeverékkel vagy tiszta színek egymásra lazúrozásával) is létrehozhatók, és előfordulhat, hogy valamilyen elváltozás vagy átalakítás végeredményét tükrözik, nem az alkotó eredeti színhasználatát. Elég itt csupán egy erőteljesen megsötétedett lakkréteg által okozott színtorzulásra gondolnunk, aminek következtében a műtárgy megjelenése gyökeresen megváltozik. A keresztmetszetek által feltárható készítéstechnikai ismeretek a hamisítók számára általában rejtve maradnak. A keresztmetszetek polarizációs fényben és lumineszcens sugárzásban történő mikroszkópos vizsgálata segítheti a fototechnikai vizsgálatok értelmezhetőségét, és a további (így az átmenőfényes mikroszkópos, mikrokémiai és nagyműszeres) vizsgálatok megalapozását is. Az átmenőfényes fénymikroszkópos vizsgálatok segítségével bizonyos pigmentek nagy biztonsággal meghatározhatók. NÉHÁNY NAGYMŰSZERES VIZSGÁLATI ELJÁRÁS ÉS ALKALMAZHATÓSÁGA KORLÁTÁINAK VÁZOLÁSA A nagyműszeres vizsgálatok hitelességét, pontosságát egyfajta mitikus tisztelet lengi körül. Azonban fontos kiemelni, hogy olyan műszeres vizsgálati eljárás nem létezik, amely önmagában alkalmas volna műtárgyak egzakt kormeghatározására vagy eredetiségük egyértelmű megállapítására. A műszerek önmagukban nem válaszolnak a feltett kérdésre. A műtárgyak meghatározása, autentikációja egy komplex, több tudományterület szakértelmét és közreműködését igénylő feladat, és külön probléma, hogy a műszeres eredmények helyes értelmezéséhez kifejezetten a műtárgyvizsgálatok területén jártas természettudományos szakemberekre, valamint a nagyműszeres eredmények értelmezéséhez értő restaurátorokra van szükség. A műtárgyak rendszerint komplex, ismeretlen összetételű és felépítésű anyagkeverékek, amelyek az őket érő öregedési és károsodási folyamatok miatt átalakuláson és gyakorta szándékosan végzett, javító vagy módosító beavatkozáson esnek át. Elemzésükhöz rendszerint nagyon csekély anyagmennyiség áll rendelkezésre, hiszen a mintavételi eljárás során csak igen kis méretű minta eltávolítása megengedett. A műtárgyak vizsgálata során tehát olyan problémákkal, kérdésekkel szembesülhetnek a műszert kezelő szakemberek, 95
