Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”
1905-ben Radisich Jenő, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója tartott ismeretterjesztő előadásokat és publikálta írását iparművészeti alkotások hazai és nemzetközi hamisítási eseteiről a Művészet folyóiratban.9 Ezekből egyértelműen kiderült, hogy Radisich az elméleti felkészültség mellett nagy súlyt fektetett a gyakorlati ismertekre és az autopsziára. Azon kevés szakemberek egyike volt saját korában, aki állami intézményi háttérrel lehetett connoisseur, műértő, -gyűjtő. A századvég legfelkészültebb műértő, -gyűjtője a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek egyik legnagyobb gyarapítója, Pulszky Károly (1853-1899), az Országos Képtár igazgatója volt. A múzeum gyűjteménye számára 1895-ben a Scarpa-gyűjtemény milánói aukcióján megvásárolta Sebastiano del Piombo Férfi képmás című művét. A kitűnő kvalitásérzékű Pulszky hiába szerezte meg ezt a remekművet, részben mégis ez lett a veszte. Jellemzi a korabeli hazai viszonyokat, hogy felrótták neki, amiért egy ismert hetérával licitáltatott a képre. Pedig ezt bölcsen tette, ekkor már mindenki tudta róla az itáliai műkereskedelemben, hogy nagy összegekért áll módjában vásárolni a létrehozandó Szépművészeti Múzeum gyűjteménye számára. Pulszky a Raffaellóként árverezett képet a régi attribúciójához visszatérve Piombóként határozta meg, de az őt ellenőrző bizottság lesújtó véleményt mondott a kép állapotáról és kvalitásáról. Roncsnak, erősen átfestettnek és gyengének bélyegezték. Az is fölmerült, hogy hamis Raffaellót vásárolt. 4. kép, Sebastiano del Piombo (1485-1547) Férfi képmás c. műve Raffaelloként a Scarpagyűjtemény aukcióján, Milano,1895 5. kép, A hamis Bartolomeo Veneto : Girolamo Dondi képmása a Szépművészeti Múzeum Új szerzemények katalógusában, 1930 Piombo neve szitokszónak számított azokban az időkben, ma pedig a Szépművészeti Múzeum egyik büszkesége, az itáliai reneszánsz portréfestészet egyik főműveként tartjuk számon (4. kép). A Szépművészeti Múzeum egyik legsikeresebb vezetőjének, Petrovics Eleknek (1883-1945) a főigazgatósága idején hamis képek vásárlása miatt akadtak gondjai. A korszak egyik hírhedt szakértője és egyben ügyeskedő műkereskedője Porkay Márton (1890-1967) 26
