Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
I. A műtárgyhamisítás szakmai szemmel - Lengyel László: „Ami majdnem az...”
I. kép, Adam Joseph Braun (1748- 2. kép, Az A.J. Braun által jelzett mű röntgen fotója, 1993 1827) által 1811 körül átfestett és jelzett Női képmás 1993 előtti állapota, olaj, vászon, 42 x 44 cm, j.j.k.:A. J. Braun/f. Egri Képtár, inv.no.:55.237 3. kép, Max Händl ( 1694/96- 1759): Női képmás, 1720 körül Olaj, vászon, 42 x 44 cm,Egri Képtár, inv. no. 55.237, Az 1993-as restaurálás után Hamisítási kérdésekkel a hazai művészeti élet számos szakterületén kényszerültek foglalkozni elődeink. Helytelen volna azonban azt állítani, hogy ez lett volna a fő iránya munkájuknak. Legtöbbször csak véletlenszerűen találkoztak a problémakörrel, és ambuláns betegként tekintettek a hamisítványra. Kizárólag a hamisítás jelenségével művészetelméleti oldalról közelítő kutatók esetében (Szilágyi János György, Radnóti Sándor) történt célzott kérdésfeltevés és a problémakör átfogó értelmezése. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány olyan múzeumi műtárgyvásárlást, gyűjteményi kutatást, kiállítást, amelyek sora rávilágíthat a hamisítás elleni szakmai munka történetére, fontosságára és nehézségeire. Az uralkodói és a főúri gyűjtés korai évszázadaiban a gyűjtemények kezelői elsősorban akadémiát végzett, gyakorló művészek, esetleg antikváriusok voltak. A művészettörténettudomány megalapozója, Winckelmann is bíborosi gyűjtemények könyvtárosaként vagy írnokaként kezelte és rendezte a rábízott gyűjteményeket. Az első ismert szakértők a bécsi császári udvar hivatalosan foglalkoztatott, úgynevezett K.K. Landrechtsbeeidigter Schatzmeisterei voltak, mint például Adam Joseph Braun (1748-1827), aki restaurátorként és képkereskedőként is tevékenykedett.6 Braun szakértői munkája mellett olyan műtárgykisajátítást is végzett, ami morális és szerzői jogi kérdéseket is felvet. Sőt a hamisítás tényét is kimeríti az az eset, amely egy női képmás kapcsán nevéhez köthető (1-3. kép)7. A XIX. század közepén a Pest-Budára telepedett velencei származású festő, Jacopo Marastoni szakértői tevékenysége ismert, főként gyűjteményi leltárak készítésénél végzett műmeghatározásokat. Az Esterházy-képtár szakértője, az akadémiai végzettségű Gustav Kratzmann az Esterházygyűjteménnyel került Pestre, 1868-tól az Országos Képtár igazgatója, majd a Nemzeti Múzeum képtárőre lett 1880-ig. Kratzmann ebben az időszakban a legkeresettebb szakértője volt a hazai gyűjtő társadalomnak. Több nemesi és egyházi gyűjteményi beszerzés szakértője, így a kitűnő régi mesterek műveit gyűjtő Bartakovics Flóris pesti és Pánthy Endre egri kanonok gyűjteményeik jeles darabjait köszönhették Kratzmann közreműködésének.8 25
