Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében
hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. Mivel a hamis műtárgy birtoklása a közbiztonságot nem veszélyezteti, jogszabályba nem ütközik, és nem bűncselekmény elkövetése útján jött létre, a Btk. 77. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján nem kobozható el. így a hamis tárgyak visszakerülnek a forgalomba, és tovább generálják a jelenséget. A joggyakorlat azonban nem egységes a bűnjelként lefoglalt hamis tárgyak sorsa tekintetében. Nyolcadik jogeset Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott régiségek, festmények, bútorok, különböző műtárgyak kereskedésével foglalkozott. Üzleti tevékenységéhez különböző személyektől kért és kapott kölcsönöket, melyeknek a visszafizetésére pénzforrásokkal nem rendelkezett, illetve amely összegeket a saját céljaira fordított. Ennek során hamis képeket adott el, és ajánlott fel fedezetként. Az elsőfokú bíróság a hamis képeket elkobozta a Btk. 77. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: egyrészt a vádlott által elkövetett szándékos bűncselekmények, csalások, illetve sikkasztás elkövetésére használták, másrészt a vádlott régiségekkel való kereskedésből történő megélhetésére figyelemmel arra szánta őket. A jogszabály miniszteri indoklásra hivatkozott, amely szerint az elkobzás mint intézkedés „az újabb bűncselekmények elkövetésének megelőzését célzó jellegét” is erősíteni kívánja.17 Az ügyben a másodfokú bíróság a döntést megváltoztatta: a tárgyak lefoglalását megszüntette, a képeket a tulajdonosoknak kiadni rendelte. A megyei bíróság álláspontja szerint a vádlott intellektuális bűncselekményeinek nem volt elkövetési eszköze egyik festmény sem, hiszen minden esetben a kölcsön vagy más jogcímen kapott pénzösszegek jogtalan megszerzésére és eltulajdonítására irányult a szándéka. A csalások és sikkasztás elkövetési tárgya tehát meghatározott pénzösszeg volt. Az irányadó tényállás szerint inkább a kártalanítás eszközei voltak a festmények, semmint a bűncselekményekéi.18 Kilencedik jogeset19 Aukciósházban kínáltak eladásra festményeket, amelyeknek az eredetiségét illetően kétely merült fel. A nyomozást megszüntették, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható. Az indokolás szerint „Az ügyben kihallgatott tanúk olyan további személyeket, akik az ügy tárgyát képező festmények hamisítójáról és forgalomba hozataláról érdemi adattal rendelkeznének, nem tudtak megnevezni.” A nyomozást megszüntető határozat nem rendelkezett a lefoglalt képek sorsáról. A nyomozó hatóság korábban így foglalt állást: „a festményről az igazságügyi festményszakértő kétséget kizáróan megállapította, hogy hamis, ezért a bűncselekmény elévüléséig a festmény lefoglalásának indokai fennállnak”. A sértett (a tárgy tulajdonosa) panasszal élt, amelyben egyebek között vitatta az igazságügyi szakértő véleményének megalapozottságát. Az ügyészség a panasznak helyt adott, a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, és a nyomozás folytatását rendelte el: „A nyomozás során felmerült egyes tisztázatlan körülmények - így különösen a festmények eredetének megítélése, és azok értékesítésre jogosultságának kérdése - tisztázására további nyomozási 189
