Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)

II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Kármán Gabriella: A büntetőjog eszközei a műtárgyhamisítás ellen, az igazságszolgáltatás tükrében

OKOZOTT KÁR AZ ÍTÉLT ÜGYEKBEN

6. számú ábra, Az okozott kár az ítélt ügyekben

■ hamisítás ■ csalás

20 000-200 000 forint 200 001-2 000 000 forint 000 001-5 000 000 forint 5 000 000 forint felett

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Az empirikus kutatás tapasztalatai azt mutatják, hogy a becslésekhez képest kevés ügy válik ismertté, és az ismertté válók közül is kevés jut el a bírósági ítéletig. A kulturális javak kapcsán elkövetett csalások körén belül a hipotézisnek megfelelően jól behatárolható esetkört alkotnak a hamis kulturális javakkal folytatott visszaélések.

A kutatás tapasztalatai a következő négy pontban foglalhatók össze, véleményem szerint a büntetőjogi eszközrendszer eredményességét alapvetően a következő problémakörök és azok átfogó megoldása befolyásolhatja.

A HAMIS TÁRGYAK KAPCSÁN ELKÖVETETT CSALÁSOK BIZONYÍTÁSI PROBLÉMÁI

A témában korábban folytatott kutatás során, valamint az egyéb szakmai fórumokon az érintett szereplők (a nyomozó hatóság és a műkereskedők) több alkalommal megfogalmazták, hogy a műtárgyhamisítás problémakörének kezelésére szolgáló büntetőjogi tényállások alkalmazása nehézségeket vet fel. A hamisítási esetek a megtévesztés és a károkozás kapcsán válnak büntetendővé, ennek megfelelően csalásként minősíthetők. A csalás megállapíthatóságához a hatóságnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania a következő tényállási elemeket:

1. a megtévesztést; 2. a jogtalan haszonszerzés célzatát; 3. és azt, hogy a tévedésbe ejtés és a károkozás között okozati összefüggés van.

A megtévesztés megvalósulhat azzal, hogy valaki - a körülmények alapján nyilvánvalóan hamisítási szándékkal - lemásol vagy ismert alkotó stílusában alkot egy művet, esetleg átdolgoz

182