Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Karsay Enikő: A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei a szerzői jog szemszögéből
Amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló nyomólemezt nem semmisítik vagy rongálják’ meg a nyomatra meghatározott, korlátozott szám elérése után, hanem a műtárgypiacra kerül, erősödik annak a veszélye, hogy jogellenesen előállított nyomatok készüljenek, ez a tény a szerző alkotásainak gyűjtői körében elbizonytalanodáshoz vezethet, és leértékelődhetnek az eredeti másolatok is. Az eljáró tanács hivatkozik az Egyesült Királyságra, Kanadára, Ausztráliára, az Amerikai Egyesült Államokra és Új-Zélandra, amelyek szerzői jogi törvénye és joggyakorlata alapján nem csupán a metszet és a karc, hanem a metszet, karc elkészítéséhez használt nyomólemez, mesterdarab is szerzői jogi oltalom alatt áll, azonban a szakvélemény lábjegyzetében felsorolt tanulmány utal arra, hogy az ausztrál bíróságok ettől eltérő álláspontra is helyezkedtek.15 A SZERZŐI PROAKTIVITÁS JOGI LEHETŐSÉGEI A MŰTÁRGYHAMISÍTÁSSAL SZEMBEN: ÖNKÉNTES MŰNYILVÁNTARTÁS ÉS „NOTICE AND TAKEDOWN” ELJÁRÁS A szerzőség bizonyítása érdekében az Szjt. 94/B. § sorrendet állít fel a szerzőség megállapítására vonatkozó vélelmek között, ennek megfelelően elsősorban - az ellenkező bizonyításáig - azt a személyt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét szerzőként a művön a szokásos módon feltüntették. Amennyiben ez nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt a személyt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál vezetett - közhitelesnek minősülő - önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal (ma már e-hiteles tanúsítvánnyal) igazolja.16 Az SZTNH tájékoztatója külön felhívja a figyelmet arra, hogy a tanúsítvány önmagában sem szerzői jogi, sem a szellemi alkotásra vonatkozó más jogi védelmet nem keletkeztet, csupán bizonyítási eszközként szolgál annak igazolására, hogy a kérelmező által a sajátjaként nyilvántartásba vett szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény a tanúsítvány kiállításának napján a tanúsítványhoz hozzáfűzött műpéldány szerinti tartalommal létezett. Mindez a szerzői jogok jogosultja számára megkönnyíti szerzői mivoltának bizonyítását, a művész örököseinek bizonyítékként szolgálhat a művész halála után például egy alkotás keletkezésének dátumával összefüggésben felvetődő vita esetén. Kortárs művészeknek, szerzői jogok jogosultjainak a fentieken túlmenően célszerű folyamatosan figyelemmel kísérniük a különböző online piacterek oldalait annak érdekében, hogy ha a szerzői jogi törvény által védett szerzői művükön fennálló jogukat sértő, a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információt, ideértve a művész nevével feltüntetett hamis alkotás hirdetését megtalálják, a szolgáltatót teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítéssel ezen jogsértő információ eltávolítására fel tudják hívni, és a szolgáltató köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt. Amennyiben az információt biztosító fél kifogást emel, a szolgáltató pedig a kérdéses információt ismét hozzáférhetővé teszi, a szerző, szerzői jogok jogosultja abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó keresetet nyújthat be. Feltételezhetően a hamisító vagy a hamis alkotást értékesíteni szándékozó hirdető kerüli a bármilyen további jogi eljárásba való belebonyolódást, mindamellett a fent említett „notice and take down” eljárás után fennáll annak a veszélye, hogy a hamis alkotás más piactéren tűnik fel ismételten. 169
