Bendzsel Miklós - Emőd Péter - Kármán Gabriella (szerk.): Műtárgyhamisítás magyar szemmel - Ocsút a búzától (Budapest, 2019)
II. A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei - Karsay Enikő: A műtárgyhamisítás elleni fellépés intézményes eszközei a szerzői jog szemszögéből
MÜTÁRGYHAMISÍTÁS A POLGÁRI PEREKBEN A releváns polgári perek a műkereskedelem terrénumán nemzetközi vonatkozásban igen széles spektrumot ölelnek fel: a szerzői jog megsértésének eseteitől kezdve a restitúciós ügyeken át a gyűjtemények örökösei között évekig elhúzódó perek mellett előfordulhatnak egyedi jogesetek is (például Peter Dóig skót festőművésznek egy 2013-ban kezdődő és évekig elhúzódó peres eljárásban azt kellett bebizonyítania, hogy egy festmény - a tulajdonosának állításával ellentétben - nem az ő alkotása).17 A korábban hivatkozott SZJSZT 10/2006. számú szakvéleménye szerint a képhamisítás együttes feltételeinek fennállása miatt az értékesítési szándékkal másolatot készítő személlyel szemben szerzői jog megsértése iránt polgári per nem indult, és a magyar joggyakorlatban inkább csak néhány, a műkereskedővel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt18, illetve szerződéskötés előtti állapot helyreállítása iránt indult per19 lelhető fel. Feltételezhetően a legtöbb ügy nem is kerül nyilvánosságra, tekintettel arra, hogy egy galéria, aukciósház hírnevét rontja, ha egy eredetiként értékesített művészeti alkotásról utóbb mégis kiderül, hogy hamisítvány. Ismert olyan bírósági ítélet is, amely a műkereskedőktől elvárt szakértelem, kellő gondosság és kellő körültekintés követelménye mellett rögzíti, hogy nem kérhetők számon a műkereskedőtől azok az ismeretek, amelyek az értékesítés utáni időben végzett kutatások és végbement technikai fejlődés eredményei.20 ZÁRÓGONDOLATOK A fenti rövid összefoglaló álláspontunk szerint azt illusztrálja, hogy a reneszánsz korához képest mára, az internetes kereskedelemnek is tulajdoníthatóan igencsak túlburjánzó, ezernyi formát, megjelenési alakzatot öltő műtárgyhamisítás elleni küzdelemben jóval hatékonyabb, célzottabb, egységes jogi fellépés szükséges - egységes definíciókkal, ítélkezési gyakorlattal, összehangolt jogalkalmazói tevékenységgel. IRODALOM Bonner, Justine Mitsuko: Let them authenticate: Deterring art fraud. UCLA Entertainment Law Review, Spring 2017. Carriére, Laurent - Robic Richard, Léger: Engravings and copyright. How does a definition aimed at fine arts apply to frisbee disks? Robic Patent & Trademark Agents Centre CDP Capital, 2003 Horváth Attila: A szellemi alkotások jogának története, a szerzői jogi védelem kialakulása, a jogalkotás kezdetei Magyarországon. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016/4. Legeza Dénes: A magyar szerzői jogi szakértői tevékenység történetének vázlata 1952-ig. In: Legeza Dénes (szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010-2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmából. SZTNH, 2014. Pogácsás Anett: Vizuális művekkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések. In: Legeza Dénes (szerk.): A szerzői jog gyakorlati kérdései. Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből (2010-2013) fennállásának 130. évfordulója alkalmából. SZTNH, 2014. https://www.nytimes.com/2016/07/10/arts/design/peter-doig-paintinglawsuit.html, Fletcher v. Dóig http://www.spaightwoodgalleries.com/Pages/Marcantonio_Durer.html IEGYZETEK 1 http://www.spaightwoodgalleries.com/Pages/Marcantonio_Durer.html 2 A római jog nem ismerte a szellemi alkotások jogvédelmét, csak a műalkotás tulajdonjogát ismerték el. A középkor korai századaiban a szellemi alkotást, a személyes teljesítményt Isten ajándékának tekintették, és sokszor még a művész nevét sem tüntették fel a műalkotásokon. A reneszánsz korszakában ez a felfogás megváltozott: a műalkotások megrendelői már nemcsak főpapok, főurak, hanem gazdag nemesek vagy városi polgárok. Elterjednek a műalkotás elkészítésére vonatkozó szerződések, amelyek már rögzítik a megbízó és a mester jogait és kötelezettségeit, a szerződés tárgyának tervét, illetve leírását is. A reneszánsz idején az első, a szellemi alkotások jogi védelme előzményének tekinthető intézkedések a könyvnyomtatás területén az uralkodói privilégiumok voltak. Lásd részletesebben Horváth Attila: A szellemi alkotások jogának története, a szerzői jogi védelem kialakulása, a jogalkotás kezdetei Magyarországon. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2016/4. 3 “Beware all thieves and imitators of other peoples’ labour and talents, of laying your audacious hands upon our work!” Justine Mitsuko Bonner: Let them authenticate: Deterring art fraud. UCLA 170
