Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ A csillagászati észlelőtechnika a II. világháború idején kifejlesztett katonai radartechnikának köszönhetően új lehetőségekkel gyarapodott. A háború után az Egyesült Izzóban újraindultak a rádióradar-kutatások. 1946-ban, egy hónappal az amerikai kutatók eredményes Hold-radar-kísérlete után, a magyarok is radarvisszhangot fogtak a Holdról. Az űrkutatás e kimagasló teljesítménye Bay Zoltán és munkatársai - köztük Papp György, Winter Ernő, Dallos György és Simonyi Károly - nevéhez fűződik. BAY ZOLTÁN SIKERES FÖLD-HOLD RÁDÁRKÍSÉRLETE A Bay Zoltán (1900-1992) nevéhez fűződő egyik legismertebb eredmény a híres Hold-radar-kísérlet, melyet 1946 januárjában hajtottak végre. A kísérlet lényege: a Földről a Holdra küldött radarjelek viszszaverődését akarták érzékelni. Ez volt az első alkalom, hogy az ember „elért" egy Földön kívüli objektumot, maga a kísérleti technika pedig hamar a radarcsillagászat alapjává nőtte ki magát. 1948. évi kényszerű emigrálását követően Bay Zoltán az USA Nemzeti Szabványügyi Hivatalának vezető fizikusaként új, a fénysebességre alapított méterdefiníciót dolgozott ki. Az 1983-ban nemzetközileg elfogadott meghatározás szerint a méter annak az útnak a hossza, amelyet a fény légüres térben 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. (E. J.) Az 1950-es évek második felében korszerű rádiós ionoszférakutató berendezést fejlesztettek ki, amelynek a Tófalvy Gyula által kidolgozott változata elnyerte az 1958. évi brüsszeli világkiállítás nagydíját. A következő évtizedben a szocialista országok bekapcsolódtak a Szovjetunió vezette Interkozmosz programba. A magyar elektronikai és fedélzeti műszerek kijutottak a világűrbe. A Vénusz és a Halley-üstökös kutatását 1986-ban végző Vega űrszondák csúcstechnológiát képviselő műszereinek és elektronikájának jelentős része Magyarországon készült. így például a Tünde részecsketeleszkóp és az első képeket a Földre továbbító mikroszámítógépes televíziós kameraA Fobosz űrszonda Julian Baum művészi ábrázolásában rendszer. A látás alapján mechanikát vezérlő űrrobotot a világon elsőként magyar mérnökök készítettek. A Mars-kutatásra fölbocsátott Fobosz szondákon magyar fedélzeti mérőműszereket és a leszállóegység számára nagy megbízhatóságú fedélzeti számítógépet helyeztek el. A szovjet, majd az amerikai (NASA) és európai (ESA) űrrepülések során is használták az űrhajósokat érő sugárterhelést a fedélzeten azonnal kiolvasni képes Pille sugárdózismérő készüléket. 63
