Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé
EGY HIVATÁS 120 ÉVE HÍRES MAGYAR ŰRKUTATÓK Az amerikai NASA (Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) munkájában számos magyar, illetve magyar származású kutató vett részt. Az 1960-as években a Holdról fényképeket készítő Lunar Orbiter szondák képeit a Goldmark Károly Péter által szerkesztett készülék olvasta le és közvetítette rádiójelek segítségével a Földre. A Rosetta űrszonda leszállóegységén megépült műszerek fejlesztésében és elkészítésében kiemelkedő eredményeket ért el Apáthy István villamosmérnök, Balázs András tudományos munkatárs és Bánfalvi Antal egyetemi oktató. A nyugat-európai űrkutatási programokban sikerrel szerepelt Őry Huba gépészmérnök, a Műegyetem egykori tanára, aki számos űrtechnikai fejlesztésben, például az Ariane hordozórakéták, a Helios űrszonda és aSpaceLab űrlaboratórium megalkotásában vett részt. (E. J.) A Pavlics Ferenc által tervezett holdjáró ábrázolása az Apollo-16 1972. évi sikeres expedícióján À HOLDJÁRÓ TERVEZŐJE, PÁVLICS FERENC A gépészmérnök végzettségű Pavlics Ferenc 1928-ban született. Magyarországot 1956-ban elhagyva, az USA-ba került, ahol tovább képezte magát. 1961-ben kapcsolódott be a bolygók felszínén közlekedő terepjárókkal kapcsolatos kutatásokba, majd néhány év múlva már a holdbázisú terepjáró fejlesztését irányította. A világon az első Földön kívüli jármű, a Lunar Rover tervezése és kivitelezése Pavlics nevéhez fűződik. A holdjáró az egymást követő három Apollo-programban is sikeresen működött. Első alkalommal 1971-ben, majd 1972-ben kétszer is járt Apollo űrhajó a Holdon: mindhárom vitt magával egy-egy holdjárót. Az Apollo 17 legénysége - több szakaszban - közel 36 kilométert utazott a Lunar Roverrel. (T. Zs.) 64
