Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

EGY HIVATÁS 120 ÉVE rá filoxérás szőlők szénkénegezése a XIX. század végén kikísérletezésébe fogott. Az 1890-es évek végén magból tenyésztette és szelekcionálta a Berlandieri x Riparia Teleki alanyfajok különböző típusait. Munkájának első méltatója az oppen­­heimi kísérleti állomás felügyelője, Franz Kober volt. Az osztrák szőlész a Teleki-féle hibridből kiindulva később előállította a világ egyik legismertebb alanyfajtáját, a Berlandieri x Riparia Teleki Korber 5BB típust, amelyet azu­tán még tovább szelektáltak. Teleki Zsigmond fiai, Andor és Sándor vesz­­szőtelepeket létesítettek, illetve bé­reltek Jugoszláviában, Ausztriában, Olaszországban, az észak-afrikai Algír­ban és Franciaországban, hogy a tengerentúli vásárlók igényeit is kiszolgálhassák. A Teleki család szőlőalanyai Európában és az egész világon elterjedtek. A hegyvidéki szőlők helyreállításának, a Duna-Tisza közi homokhátak betelepítésének köszönhetően a szőlőterület nagysága a korszak végén már megközelítette a filoxéra­­vész előttit (564 000 kataszteri hold). A két világháború között főleg a homoki szőlő­terület gyarapodott. Mathiász János nyomdokain haladva Kocsis Pál (1884-1967) szőlőnemesítő a keresztezés módszerét alkalmazva ma is kedvelt szőlőfajtákat ne­mesített (Gloria Hungáriáé, Kocsis Irma, Irsai Olivér). Az utóbbi évek legsikeresebb szőlőnemesítése Bakonyi Károly (1921-2010) nevéhez fűződik. Az Irsai Olivér és a tramini fajtából keresztezte Cserszegtomajon a korán érő és illatos Cserszegi fű­szeres szőlőfajtát. A különleges aromavilágú bort adó cserszegit számos országban termesztik, és más kontinensen is kísérleteznek vele. Az állattenyésztés területén a megváltozott piaci körülményekhez történő sikeres alkalmazkodás jeleként előrehaladt a fajtaváltás és terjedt az istállózó állattenyésztés. Kozma Ferenc irányításával a vegyes lóállományú méneseket újjászervezték: Mező­hegyesen nóniusz, gidrán és furioso fajtát, Bábolnán arab telivér és shagya arab lo­vakat tenyésztettek. Az angol telivérek magyarországi tenyésztésének központja a kisbéri állami ménesbirtok volt, s rájuk alapozva tenyésztették ki a kisbéri félvér fajtát. À VILÁGHÍRŰ SZŐLŐNEMESÍTŐ, MATHIÁSZ JÁNOS MathiászJános (1838-1921) keresztezéses nemesítéssel több mint 3500 hibridet állított elő, amelyek közül 12 világszerte elterjedt. Csemegeszőlői valamennyi jelentős francia, olasz, amerikai stb. szőlőkatalógusban szerepeltek. Mathiász legsikeresebb fajtái Európa szőlőtermelő országaiban és az USA-ban az Ezeréves Magyarország emléke és a Szőlős­kertek királynője. Nevezetes fajtáit szerte a világon (Európában, az USA-ban, Izraelben, Japánban) felhasználják a további csemegeszőlő-nemesítésekhez. A filoxéra pusztítása miatt szőlőgyűjteményét immunis homoktalajon, a Duna-Tisza közén fekvő Kecskemét határában alakította ki. A Mathiász-telepre Európa minden országából érkeztek tapasz­talatszerzésre szőlészek. (E. J.) 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom