Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ

Kikötő a pesti alsó rakpartnál. A Duna túlpartján a Várkert Bazár és a királyi palota, 1900

A rakpartok és a közraktárak kiépülése tovább növelte a hajóforgalmat, aminek eredményeként Budapest lett a Duna legjelentősebb árukikötője. A Duna ma is kiemelt nemzetközi közlekedési folyosó, de a magyar folyami áruszállítás minimálisra csökkent.

A vasútpolitika eredményeként tömegek kezdték használni a vasutat: 1881-ben 10 millió, 1900-ban 64 millió, 1913-ban 166 millió fő volt az utasforgalom. A vasúti teherszállítás látványosan növekedett: az 1881. évi 14 millió tonnáról 1890-ben 25,8 millió tonnára, 1913-ban 87,2 millió tonnára. A vasúti hálózat Budapest-központú volt, de vasútvonalak szelték át az ország déli és északi térségeit is. A vasút hozzájárult az egységes belső piac megteremtéséhez, és bekapcsolta Magyarországot a nemzetközi kereskedelembe.

125 éves az Alföld-Fiumei vasútvonal, 1871-1996 - emléktábla Békéscsabán

25