Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

EGY HIVATÁS 120 ÉVE

A szerelvény élén egy korszerű Taurus mozdony

A trianoni békediktátum következtében a vasútvonalak több mint 61%-a a szomszédos országokhoz került, csupán 8705 kilométer maradt az új országterületen. Fontos vasúti csomópontok vesztek el, megszűnt a Tiszántúl észak-déli összeköttetése. A hálózat szerkezete kedvezőtlen és még inkább Budapest-központú lett. A két világháború között a legfontosabb feladat a vasútvonalak korszerűsítése volt: a kavicságyazatot zúzott kőre, a fa keresztaljakat vasbetonra, majd feszített betonaljra cserélték. A sínrendszer további fejlődését eredményezte az úgynevezett hosszú sínek (120 méter), majd a hézag nélküli összehegesztett sínszálak alkalmazása. A fővonalak egy részét kétvágányúvá építették át. Napjainkban a vasúti fővonalak és az elővárosi vasúthálózat korszerűsítése a legfontosabb feladat. Különös figyelmet érdemel az országon áthaladó nemzetközi közlekedési folyosók fejlesztése, amelyet a Transeuropean Network (TEN) és

a

Transport Infrastructure Needs

Assesment

(TINA) program szabályoz. A nemzetközi közlekedési folyosók kiépítése döntő hatással bír a hazai a vízi és szárazföldi (közúti, vasúti) szállítási infrastruktúra és a távközlésinformatika jövőjére is.

26