Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ - ADATOK A MAGYARORSZÁGI IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL À SKÁLA-REKLÁMOK SIKERE „A jó zene fontos eleme volt a Skála-reklámoknak is (»Én vagyok a Skála Kópé...«, »...de milyen jól kijövök, ha bemegyek«). 1976-ban jelent meg a Skála áruház, amely 1982-re 60 egységből álló Skála- Coop lánccá nőtt, és mérföldkövet jelentett a magyar reklám történetében. 1979-re gyakorlatilag jöttek, láttak, és győztek. Egyrészt azért, mert nagyon profi módon és véresen komolyan próbálták venni a marketingjüket (melyet a Nagy-Britanniában is tanult dr. Takács Ildikó irányított). így a reklámbüdzsé 70%-át filmekre költötték. Ez akkoriban teljesen példátlan és meghökkentő döntésnek számított a hazai vállalati körökben. A gyakorlatban Takács és jobbkeze, Décsi Gyula (aki szintén Nyugatot megjárt szakember volt) évi 60 filmet készíttetett 1985-ig, utána évi 45-öt, hiszen a »Skálában mindig történik valami«." A Skála Kópé Reklámok a budapesti házfalakon van információnk. Eszerint a meghirdetett oltalmak átlagos mennyisége 340 körül alakult, amelyek 93%-ban magyar eredetűek voltak. A többi oltalmi formával együtt a formatervezési minták védelme is egyre népszerűbbé vált a vizsgált években. Az évtized elején még 100-220 között mozgott a meghirdetett minták száma, a rendszerváltás évében ez a mutató már meghaladta a 600-at. Ezzel együtt az érvényes nemzeti formatervezésiminta-oltalmak volumene is emelkedett: az évtized közepén 1500, a végén 2500 oltalom volt hatályban. A többi iparjogvédelmi formához hasonlóan a mintáknál is lehetőség van nemzetközi úton oltalmat szerezni. Az 1986-1989 közötti időszakban a Magyarországot célzó nemzetközi bejelentések száma évente átlagosan 420 volt, a hatályos oltalmak menynyiségéről viszont a Közlöny nem ad információt. 183
