Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE EURÓPA VONZÁSÁBAN (1990-2014) Az ötödik vizsgált időszak a rendszerváltástól 2014-ig, az utolsó olyan évig tartott, amelyre vonatkozóan a könyv készítésekor a teljes naptári évre rendelkezésünkre álltak iparjogvédelmi adatok. A rendszerváltás után alapvető változás állt be a magyar gazdaság működésének feltételrendszerében: a gazdasági folyamatokat főként a piaci verseny szabályozza; végbement a privatizáció; szabadon áramolhatnak az erőforrások (tőke, munka), és jelentős mennyiségű külföldi tőke érkezett az országba. Magyarország ismét bekapcsolódott a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, rendkívül intenzív külkereskedelmet folytat. A húzóágazatok közül kiemelkedik a járműgyártás, az elektronikai termékek gyártása, az élelmiszeripar, továbbá jelentős eredményeket mutat fel a vegyipar és a gépgyártás. A hazai kutatásfejlesztés legfontosabb területei a gyógyszeripar, a biotechnológia, az informatika, a gépipar és a műszergyártás. Az előzőekben vázolt folyamatokat erősítette az európai uniós csatlakozás, amely a társadalmi, jogi és gazdasági hatások mellett új iparjogvédelmi rendszerek kiterjesztését is jelentette hazánk területére. A Magyarországra is érvényes úgynevezett európai szabadalmat 2003-tól az Európai Szabadalmi Egyezmény alapján lehet kapni - két lépésben. E téren az eljárás a következő: a bejelentőnek először európai szabadalmi bejelentést kell tennie, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) bírál el. Az EPO által megadott szabadalom abban az esetben lesz érvényes Magyarországon - azaz a jogtulajdonos a találmányát ténylegesen akkor tudja hasznosítani hazánkban -, ha egy külön eljárás során a magyar hivatalnál elvégezteti az oltalom hatályosítását. Ennek eredményeként az európai szabadalom azonos hatályúvá válik a nemzeti úton benyújtott szabadalommal. A továbbiakban a hatályosított szabadalmak elnevezés alatt az európai szabadalmakat értjük, és - mivel a hatályosítás a „hagyományos" szabadalmi eljárásnál a magyar hivatal számára kisebb ügyterhet jelent - mennyiségét külön feltüntetjük. RUBIK ERNŐ À MINDENNAPI KREATIVITÁSRÓL MAGYAR POSTA A Magyar Posta által kibocsátott bélyeg az 1982. évi Rubik-kocka- V Hág baj no kság ra „Nem vagyok rendkívüli ember, s általában úgy gondolkozom a világ dolgairól, hogy ha valami tetszik nekem, örömet okoz, akkor másnak is. Egy nehéz matematika példa megoldása sokaknak jó érzést adhat. Ezt igazolták vissza a történtek, bár az pozitív meglepetés, hogy ez a játék, amelyet kezdetben éppen intellektuális tartalma miatt kísértek kételyek, mégis világsikerré vált. [...] Nem szabad összetéveszteni az innovációt a kreativitással. Az előbbi egy társadalmi cselekvés, és mint olyannak, társadalmi háttér kell, aminek gazdasági és intellektuális összetevői vannak. Én a mindennapi kreativitásban hiszek, nem a csodálatos művekben megtestesülő csúcsokban. Ezek a mikrokreativitások aztán egyszer összeadódnak egy hatékony társadalommá, amire valójában szükségünk van. Itt aztán már az innováció csúcsai is megszülethetnek." A vizsgált időszakban a hivatal évente átlagosan 972 szabadalmi bejelentést és - az európai rendszer bevezetése után - 2121 hatályosítási kérelmet kapott. A rendszerváltás után - részben a változás okozta kivárás eredményeképpen - a bejelentések száma csökkent, 1993-ban 2593 új kérelem érkezett. Néhány év múltán azonban már látható volt, hogy a gazdasági növekedést serkenti a szocialista rendszer elemeinek 184
