Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ - ADATOK A MAGYARORSZÁGI IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL NEMZETKÖZI NYITÁS (1970-1989) Elemzésünk negyedik időszaka az iparjogvédelmi törvények reformjától a rendszerváltásig tartott. A gazdasági reformok hazánkban jelentős gazdasági növekedést hoztak, melynek bizonyságaként az 1970-es évekig a magyar eredetű iparjogvédelmi mutatók a korábbi időszakokhoz képest magasabb szintet értek el. A fejlesztések már nem a nehézipari beruházásokat célozták meg; a legnagyobb nyertesek közé az építőipar és a mezőgazdaság tartozott. Szinte minden ágazatban javult a hatékonyság: emelkedett a gépesítettség és a tőke aránya a termelésben, nőtt a termelékenység, a beruházásokról a pártközpont helyett egyre inkább a vállalatok dönthettek. A KGST-tagországok között hazánkban volt a legmagasabb az életszínvonal, illetve a magyar gazdaságnak voltak a legjelentősebb külgazdasági kapcsolatai a szocialista blokkon kívüli országokkal. Az iparjogvédelmi reformnak és az ország - adott keretek között értelmezendő - viszonylagos nyitottságának köszönhetően az 1970-es évektől a Magyarországra érkező külföldi eredetű szabadalmi bejelentések száma növekedett. A külföldi találmányok bejelentési aktivitása azt követően vett még nagyobb lendületet, hogy hazánk 1980. június 27-én csatlakozott a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által menedzselt Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (angol nevének rövidítése: PCT), amelynek következményeként 1981-től Magyarországra - a korábban csak a közvetlenül a magyar hivatalnál benyújtott bejelentések mellett - már nemzetközi úton is lehetett szabadalmi bejelentést tenni. A PCT-rendszer óriási előnye, hogy egyetlen nyelven és egyetlen helyen benyújtott kérelemmel megindítható az eljárás akár az összes szerződő államban (2015 végéig 148 állam csatlakozott a szerződéshez). A fentiekben vázolt gazdasági átrendeződés fellendítette a szabadalmi kérelmek számát. Az adott időszakban éves átlagban 3645 bejelentés érkezett, amely 56%-kal több az előző időszaki értéknél. Különösen magas mutatókat a vizsgált időszak második felében, a PCT-rendszerhez való csatlakozást követően találunk. A rendszerváltás évében 6336 bejelentés érkezett a hivatalhoz, amely az intézmény teljes 179 SZABADALMI BEJELENTÉSEK ÉS MEGADÁSOK SZÁMA (1970-1989)
