Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből

CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ - ADATOK A MAGYARORSZÁGI IPARJOGVÉDELEM TÖRTÉNETÉBŐL

A MADRIDI MEGÁLLAPODÁS

Az 1891-ben megkötött Madridi Megállapodás a védjegyek nemzetközi bejelentését és lajstromozását teszi lehetővé. A rendszer működtetéséért a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) a felelős. A védjegyjogosult a nemzeti oltalom megszerzése után egyetlen bejelentéssel, egyetlen illetékbefizetéssel és egy nyelven (angolul vagy franciául) tehet bejelentést, vagy kérhet megújítást a megállapodást aláíró bármely államban.

A nemzetközi lajstromozás számos előnnyel jár mind a védjegyjogosultak, mind a nemzeti (területi) védjegyhivatalok számára. A Madridi Megállapodás hatálya 2015 végén 113 országra terjedt ki; ezek az országok a világkereskedelem mintegy 80%-át bonyolítják le. Magyarország 1909-ben csatlakozott a Madridi Megállapodáshoz.

Ennek ellenére a statisztikában megkülönböztetjük és külön számítjuk a közvetlenül a magyar hivatalnál tett nemzeti bejelentéseket, illetve a nemzetközi úton benyújtott ügyeket. A Közlöny adatai szerint 1930 és 1945 között évente átlagosan 4560 olyan nemzetközi bejelentés érkezett a hivatalhoz, amely bejelentője Magyarországra kívánt oltalmat szerezni. A hazánkból indított nemzetközi védjegybejelentések száma 40-80 között mozgott.

169