Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
4. fejezet. Simon Dorottya: Csak a változás állandó - adatok a magyarországi iparjogvédelem történetéből
EGY HIVATÁS 120 ÉVE MEGTÉPÁZOTT IPARJOGVÉDELEM (1946-1969) Államosítási röpgyűlésre készülnek a Kispesti Textilgyárban 1948-ban A harmadik vizsgált időszak 1946-tól, az államosítások kezdetétől 1969-ig, az új gazdasági mechanizmus keretében megszülető iparjogvédelmi reformig tartott. A II. világháborúban megsemmisült a nemzeti vagyon 40%-a, és odaveszett a lakosság mintegy 9%-a. A jóvátételek kifizetése komoly megterhelést okozott az országnak: „a háborút követő néhány évben a nemzeti jövedelem harmadát emésztette fel”. A szovjet megszállás szintén jelentős költségekkel járt; a világtörténelem egyik legnagyobb mértékű inflációja pedig csak tovább rontott az amúgy is nagy nehézségekkel küszködő gazdaság helyzetén. A károk helyreállítása, az ország újjáépítése sok éven keresztül lekötötte a rendelkezésre álló erőforrásokat, ami jelentősen visszavetette a feltalálói aktivitást. Ráadásul az államosítással létrejövő, központi irányítású tervgazdasági rendszerben „az ország gazdaságpolitikája nemcsak nem segítette az első másfél évtizedben az iparjogvédelem fejlődését, hanem inkább háttérbe szorította, abból a hibás elméletből kiindulva, hogy az iparjogvédelem kapitalista intézmény, és arra szocialista viszonyok között legfeljebb külkereskedelmi vonatkozásban lehet szükség”. Mindezek következtében az adott időszakban a hivatal történetében páratlanul alacsony iparjogvédelmi mutatókkal találkozunk. GÁBOR DÉNES LEVELE BÁY ZOLTÁNHOZ „Ma érkezett meg a különlenyomata a Holdról visszavert mikrohullámokról, azonnal elolvastam és sietek, hogy kifejezzem őszinte bámulatomat. Mint fizikai-technikai teljeBay Zoltán fiatalkori képe Jobbra: A Föld- Hold radarkísérleti berendezés sítmény olyan színvonalon áll, amelyet Európában csak nagyon ritkán értek el, de ha hozzáveszi az ember, hogy a számításokat az összeomlás alatt végezték el, a kísérleteket pedig a csaknem tönkretett országban, egyidejűleg az Egyesült Izzó csudálatos fölépítésével, csaknem hihetetlen. Csodás, hogy milyen serkentően hathatnak a katasztrofális külső körülmények, másutt is megfigyelhető volt, a francia fizikusok is különb kísérleti munkát végeztek a háború alatt mint előtte. Mi itt Angliában úgy látszik, nem kaptunk elég nagy pofont: kissé bágyadtak vagyunk, és szeretném látni, mit szólna a főnököm, ha azt proponálnám, hogy a Holddal akarok érintkezésbe lépni! Még azt sem tudom, keresztül tudom-e vinni a terveimet, hogy Amerikával érintkezésbe lépjek kábeltelefonon?" (Gábor Dénes levele Bay Zoltán hoz, 1948. február 23. - részlet). 170
