Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)
3. fejezet. Vass László Ádám: Politikai-történelmi korszakokon átívelő iparjogvédelmi hatósági tevékenység, 1949-2015
POLITIKAI-TÖRTÉNELMI KORSZAKOKON ÁTÍVELŐ IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG, 1949-2015 fennállását kizárják. Ennek megfelelően a módosított szabályok már a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatalként határozták meg a hivatalt, előírva, hogy elnökét a miniszterelnök, két elnökhelyettesét pedig az elnök javaslatára a felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki és menti fel. Egy évvel később a hivatal jogállásának alapvető szabályai törvényi szintre kerültek, és a szabályozás a hivatal gazdálkodásának kereteit is rögzítette, az utóbbi körben az európai és nemzetközi elvárásoknak megfelelően biztosítva az iparjogvédelmi hatóság pénzügyi függetlenségét, azaz teljesítve azt a követelményt, hogy a hatósági feladatok ellátása fejében befolyó bevételek kizárólag a hatósági működés fedezetéül szolgálhatnak, és ezáltal kizárólag a szellemi tulajdon védelmét biztosító tevékenységekre használhatók fel. A Magyar Szabadalmi Hivatal lógója, 1996-2010 2011. január 1-jétől a hivatal elnevezése megváltozott, feladatköre pedig tovább bővült. Az új név azt tükrözi, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a klasszikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységek mellett - a nemzetközi és európai trendeknek megfelelően - a szellemitulajdon-védelem teljes spektrumát lefedő felelősség letéteményese és a terület valamennyi állami feladatának legfőbb címzettje. A hatáskörbővülés legsürgetőbb oka a szerzői jogot érintő állami feladatok több intézmény közötti elaprózottságának megszüntetése volt; ennek érdekében kerültek a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelésével kapcsolatos felügyeleti, nyilvántartási feladatok a hivatalhoz. A közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak és támogatási politikájának jóváhagyása az igazságügyi miniszter feladata, bár az előterjesztést a hivatal készítette és készíti elő. A jogkezelők által képviselt művészek érdekeit és a hivatal gazdasági-pénzügyi függetlenségét egyaránt óvta, hogy a jogkezelő szervezetek felügyeleti díj megfizetésével járulnak hozzá a felügyeleti tevékenység fedezetéhez. Ezzel elkerülhetővé vált a hivatali feladatok keresztfinanszírozása és az alkotók számára kifizetendő jogdíjak csökkentése. A Magyar Szabadalmi Hivatal arany emlékdíja 139
