Tószegi Zsuzsanna (szerk.): Egy hivatás 120 éve – a Magyar Királyi Szabadalmi Hivataltól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivataláig (Budapest, 2016)

1. fejezet. Estók János: Úton a modern Magyarország felé

ÚTON A MODERN MAGYARORSZÁG FELÉ Az új század traumái következtében kényszerpályára került Magyarország moder­nizációja. Az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlása és a trianoni békeszerződés megfosztotta Magyarországot hagyományos piacaitól, gazdasági erőforrásainak je­lentős részétől. A lakosságában, területében megcsonkított ország gazdaságát új ala­pokra kellett helyezni. Az ipar részben sikeres szerkezeti átalakításának és az ipari tudományos kutatásnak köszönhetően több magyar vállalat tartósan a világ technikai élvonalában tudott ma­radni a két világháború között, így például a Ganz-gyár, az Egyesült Izzó (Tungsram), valamint a Richter- és a Chinoin-gyógyszergyár. Az iparvállalatok szoros kapcsolatban álltak az egyetemekkel és az állami kutatóintézetekkel. A Műegyetemen az Egyesült Izzó alapítványi atomfizikai tanszéket, a Goldberger-gyár textilkémiai tanszéket hozott létre. Ugyanakkor a magyarországi egyetemeken és főiskolákon bevezetett „numerus clausus" törvény következtében sokan kényszerültek arra, hogy Németországban, MAGYAR TUDÓSOK A MANHATTAN-TERVBEN „Kialakították a titkos Los Alamos-i kutatóbázist, az első atommáglyát viszont a chicagói egyetem metallurgiai laboratóriumában, pontosan az egyetem sportpályájának alagsorá­ban indították be. A tervezés nagyrészt Szilárd Leóra és Enrico Fermire hárult, a matema­tikai számításokat Neumann János végezte, időnként beszállt a munkába Wigner Jenő, aki a hanfordi tenyésztőreaktort építette épp ebben az időben, valamint Teller Ede is, ha épp el tudott szakadni Los Alamos-i munkahelyéről, ahol az atombomba szerkesztésén fára­doztak. Ebből az időből származik a legendás történet, hogy a tudományos tanácsadó tes­tületük ülésén egy ízben Fermi betegség miatt nem vehetett részt, az elnöklő Albert Einstein pedig egyéb elfoglaltsága miatt korábban távozva az ajtóból még németül (ez volt a tárgya­lási nyelvük) visszaszólt: uraim, most már nyugodtan folytassák magyarul. Nem nehéz ki­találni, hogy a tárgyalás többi résztvevője Szilárd, Wigner, Neumann és Teller volt." (S. D.) Paksi disputa - Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János, Hevesy György és Kármán Tódor mellszobra a Paksi Atomerőmű szoborparkjában 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom