Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Az áramszolgáltatás fejlődése a kelenföldi telep létesítése és a magánvállalatok megváltása után
felülről az üvegtetőn át, részben pedig a kazánházzal ellentétes oldalon levő hatalmas ablakfelületeken keresztül nyeri. A telep létesítésekor két darab Melms-Pfenninger rendszerű gőzturbina és a velük egybekapcsolt háromfázisú generátor szereltetett fel. Ezeknek, valamint a később felállított középnyomású gőzturbináknak és a hozzájuk tartozó generátoroknak jellemző adatait is az alábbi táblázat tünteti fel : Turbin á k Gene rátörök Sorszám Megnevezés Gőznyomás att Gőzhőfok ”C Névleges teljesítmény lóerő °C hűtővíz mellett Szavatolt gőzfogyasztás névl. terhelés mellett kg/lóerőóra Teljesítmény kVA Cos <f mellett Feszültség kV Hatásfok névleges terhelés mellett cos <f = 1-nél 7o 1-2 Melms-Pfenninger turbina ............. 13 320 7.500 15 568 7.500 07 10-5 96-75 3-4 Zoelly turbina .. 13 320 15.000 15 5-70 15.500 0-7 10 8 96 Ezen turbinák szerkesztésének vezérelve az első járólapátsoroküzembiztonságának fokozásában nyilatkozik meg nagy kezdeti hőesés alkalmazása által. Ez a vezérelv az akciós és reakciós rendszerű gőzturbinák előnyeinek egyesítésében áll. Hogy az első járólapátsorok üzembiztonsága és élettartama a nagy kezdeti hőfokú gőz hatásával szemben biztosíttassák, e turbina-típusnál az első járótárcsa egy nagy kerületi sebességgel futó két sebességfokú Curtis-kerék, amelynél a gőznek a járólapátsorra nagy kezdeti hőeséssel történő vezetése gazdaságosan lehetséges. Ennek megfelelően a gőz már a járókoszorú előtt elhelyezett fúvókákbán erősen kiterjed és így a járókoszorúkra már mérsékelt hőfokkal érkezik. A Curtis-kerékből kilépő gőz azután egy 35 lépcsős reakciós forgó dobon hasz- nosíttatik. E turbinák egyházasak és egyrészes felületi sűrítővei vannak ellátva. A kondenzációs folyamat biztosítását célzó hűtővízáram létesítéséhez, a turbina csapadéknak a sűrítő vízteréből történő elszívásához, illetve a tápházba történő átszivaty- tyúzásához és végül a turbinaház és a turbinacsonkok tömítetlensége folytán a sűrítő ritkított légterébe jutott levegő eltávolításához szükséges három segédszivattyú, nevezetesen : a hűtővíz, a csapadékvíz- és a légszivattyú közös tengelyre van szerelve és hajtását egy segédturbináról nyeri. E kipuffogós üzemű segédturbina fáradt gőze a főturbina reakciós részébe, illetve kisebb-terhelésnél a szabadba vezettetik. A hűtővízszivattyúk a vizet a gépház előtt elterülő derítőmedencéből szívják szívókosárral ellátott öntöttvas csővezeték útján ; a csapadékvízszivattyúk a csapadékot a kazánház szivattyúterében felállított táptartányokba továbbítják ; végül a légsodró szivattyúk az üzemükhöz szükséges vizet elektromotorral hajtott körforgószivattyúk révén nyerik a gépház pinceterében elhelyezett medencéből és e vizet a szívott levegővel keverve ismét a medencébe juttatják vissza. A turbinák és a velük kapcsolt generátorok nem falazott pilléreken, hanem betonnal kiöntött öntöttvascső oszlopokon nyugszanak. Ezen megoldás folytán a csővezetékek, sűrítők és tartozékaik a gépház pinceterében könnyebben voltak elhelyezhetők, kezelésükre bőséges hely áll rendelkezésre és a pincetér is jobb megvilágítást nyer. 41
