Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Egyenesáramú alállomások és higanygőzátalakítók
ként 75, illetőleg 150 kW és feszültségük 0-100 V között szabályozható. E pótdinamók az egyes batteriafelekkel sorbakapcsolhatók és azt a feszültségtöbbletet szolgáltatják, amely a gyüjtősinek feszültsége fölött a telep töltéséhez szükséges. E megoldás lehetővé teszi az akkumulátortelep mindegyik felének az alállomás terhelésétől független és a feszültség szabályozás megzavarása nélküli, helyes mértékben való töltését és így a telep élettartamának teljes kihasználását. Az akkumulátorbatteriák feszültségszabályozása a takarékkapcsolás elve alapján oldatott meg, amely szerint a 2 V-os szabályozás nem minden elemből való sínleágazással, 136. ábra. Vastestű higanygőzátalakítók a Murányi-utcai alállomásban. hanem csak minden második elem bekötésével és egy segédelem, valamint a hozzátartozó átkapcsoló felhasználásával történik. Ennek az az előnye, hogy a régebben szokásos kapcsoláshoz képest lényegesen kevesebb az elkészítéséhez szükséges rézmennyiség. A kapcsolóberendezések korszerű kiképzésének megfelelően a kapcsolok távhajtásuak. A működtető készülékeket és az ellenőrző műszereket központosán elhelyezett kezelőtáblán gyűjtöttük össze, hogy ilymódon az üzem ellenőrzése és a szükséges kapcsolások gyors keresztülvitele biztosítva legyen. Az alállomásokban felállított gépek és a kapcsolóberendezés teljes mértékben megfelel azoknak a kívánságoknak, amelyeket velük szemben támasztottunk. Nem szükséges az akkumulátortelepek két felének azonos igénybevételére ügyelni, üzemzavar esetén az áramszolgáltatás a legrövidebb időn, legfeljebb tíz percen belül újból megkezdhető, kevesebb a szükséges rézmennyiség, mint a kétszer háromvezetékes rendszernél, végül az üzem ellenőrzése és vezetése lényegesen egyszerűbbé és biztosabbá vált. 187
