Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
Az áramszolgáltatás története - Áramszolgáltatás a magánvállalatok idején
Az 1906. év a gőztermelés terén jelentős változást hozott, nevezetesen a túlhevített gőzt. Ez évben került ugyanis üzembe az első 2 darab Babcock-Wilcox-rendszerű, 300 m2 fűtőfelületű, 12 att üzemnyomású, túlhevítővel és láncrostéllyal ellátott kazán. Ebben az évben vonult be tehát a túlhevített gőz mellett a láncrostély is a Váci-úti telep üzemébe. Az 1907. évben további fejlődést jelez a IX. számú gépegység felállítása, amely a Láng L. Gépgyár Rt. által szállított Zoelly-rendszerű, kétházas, 1200 kW teljesítményű gőzturbinából és az általa drótkötél tengelykötéssel hajtott Bláthy-féle turbogenerátorból 7. ábra. A Váci-úti áramfejlesztőtelep évi maximális terhelései. A szaggatott vonal a mai, csúcstelepként működő telep legnagyobb igénybevételeit jelzi. állott. Ez utóbbit a Ganz-féle Villamossági Rt. szállította. A IX. számú gépegység felállítása természetszerűleg újabb kazánok építését tette szükségessé. Ezek azonban a meglevő kazánházban már nem fértek el, ezért az megnagyobbíttatott a Visegrádi-utcáig rendelkezésre álló terület teljes kihasználásával és itt állíttatott fel még a szóbanforgó évben 3 darab, 1908. évben pedig további 3 darab, egyenként 300 m2 fűtőfelületű Babcock-Wilcox-rendszerű gőzkazán az előző években felállítottakhoz hasonló kivitelben, valamint a harmadik kémény. A következő, 1909. évben üzembehelyeztetett egy további gépegység — a X. számú — is, amelynek 3000 lóerős Zoelly gőzturbináját először drótkötél, majd később merev tengelykötés kapcsolta a Bláthy-féle turbogenerátorhoz. A túlhevített gőz használata változtatást kívánt a csővezetékben is. Ki kellett ugyanis cserélni a főgőzvezetéket hegesztett csövekkel, minthogy a régi főgőzvezeték, 16
