Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
ságon kívül a gyors munkát is lehetővé tegyék, mert sok esetben fontos, hogy az elvégzett vizsgálatok eredménye rövid időn belül jusson a telep vezetőségének tudomására. A vegyészeti laboratórium munkakörét főként a telepre érkező szénfajtáknak, azok salakminőségének, a tápvíznek, a kazánvíznek, a transzformátor- és turbinaolajoknak, a füstgázoknak, különböző szerkezeti anyagoknak, a kazánok tűzálló falazására felhasznált samotnak és végül a forrcsövekbe lerakódó kazánkőnek kémiai és fizikai vizsgálata alkotja. A beérkező szénszállítmányokból naponta négy mintát veszünk és ebből kalorikus elemzést végzünk, amely a szén fűtőértékén kívül a nedvesség-, hamu- és kéntartalom meghatározását is felöleli. Az egyes szenek hamuját külön megvizsgáljuk és vegyi összetételét meghatározzuk. A szenek rostélyon tanúsított viselkedésének megítélésére elővizsgálatként szerepel az illórész — gáztartalom és kátrány — meghatározása és a koksz alaki tulajdonságainak, valamint a hamu lágyulásgörbéjének felvétele. A carbonium és hidrogén meghatározása egészíti ki a szén teljes vizsgálatát. A tüzelőanyagnak a rostélyon való helyes eltüzelését a kazánonkint vett salakmintában az éghető rész meghatározásával ellenőrizzük. A korrózióveszély elhárítása végett a turbinacsapadékban és a kazántápvízben az oxigéntartalmat naponta kétszer vizsgáljuk meg. A mintavételezési helyekkel a táplálási rendszert szakaszokra osztjuk, ezáltal az esetleges oxigénfertőzés helyeit meglelve a további fertőzés lehetőségét megakadályozhatjuk. E mellett naponta más-más kazánból további vízmintát veszünk a vízben levő oldott sók mennyiségének és vegyi összetételének megállapítása végett. A turbina-, kapcsoló- és transzformátorolajok vizsgálatai részben a beérkező új szállítmányok minőségének megállapítását, részben pedig az üzemben levő olajok változásainak figyelembevételét célozzák. Az új beszerzésű olajok ellenőrzése az idevonatkozó előírásoknak megfelelően történik. Az üzemben levő olajoknál a vizsgálatok főleg a savtartalom, a kátrány- és víztartalom, továbbá az elszappanosítási szám megállapítására irányulnak, mint amely tulajdonságokból az olaj »megöregedésére« következtetni lehet, hogy ezáltal az esetleges kenési, illetőleg szigetelési zavarok idejekorán elháríthatok legyenek. A füstgázvizsgálatok célja egyrészt azon alkatrészek megállapítása, amelyeket a kazánok üzemi műszerei nem mutatnak, másrészt pedig az üzemi műszerek állandó ellenőrzése. A kazánfalazatot alkotó tűzálló samot-téglák vegyi összetételének és olvadáspontjának meghatározásával azt állapítjuk meg, hogy a samot-anyag az eltüzelt szenek hamujának vegyi behatására és a nagy hőmérséklettel szemben az üzembiztonság által megkívánt módon viselkedik-e. A kazánkővizsgálat célja az, hogy megállapíttassanak annak alkotó elemei és ebből esetleg következtetést lehessen levonni azok eredetére, továbbá arra, hogy rejt-e magában korrózióveszélyt a tápvizek szennyeződése. A fizikai laboratórium feladata a telepen felszerelt nagyszámú villamos műszer, kapcsoló és főként relé, valamint a gőzüzemi berendezéshez tartozó ugyancsak számos műszer, vészjelző és relé hitelesítése, állandó felügyelete és vizsgálata. Ezen készülékeket ugyanis állandóan ellenőrizni kell, mert különben a műszereknél a jelzett érték, relénél, kapcsolóknál pedig a kioldási idő és áram lényeges mértékben is eltérhet az idők során a számlapon feltüntetett, illetőleg beállított értéktől. A laboratórium a fenti célra nagy pontosságú hitelesítő műszerekkel és reduktorokka! rendelkezik, amelyek segélyével a mérés akár a laboratóriumban, akár az üzemben az illető tárgy beépítési helyén elvégezhető. A generátor-műszerek hitelesítéséhez, valamint a generátorok ellenőrző mérése céljára a nagy pontosságú műszereken kívül állandóan beépített lánckábelhálózat áll rendelkezésre. 155
