Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
Ez összeköti a generátorok 0-pont cellájába beépített áramreduktoroknak egyébként fel nem használt, csupán az ellenőrzőmérés céljára szolgáló »műszermag«-ját egy, a vezénylőteremben elhelyezett kapocsléc-sorral. A lánckábel segélyével a generátormérés előkészülete mindössze a megfelelő műszereknek a kábel végén levő kapocsléc-sorhoz való kötéséből áll. Amíg tehát ezen kábelrendszer hiányában egy generátormérést a nagyfeszültségű kapcsolótérben végrehajtott közel kétnapi munka előzött meg, amely minden esetben a nagyfeszültségű üzem megbolygatásával járt és amelyet az üzemi viszonyok miatt nem is lehetett mindenkor elvégezni, addig e kábelrendszer segélyével — a bármely időben végrehajtandó mérés — legfeljebb % órai előkészítés után a nagyfeszültségű berendezés zavarása nélkül elvégezhető. A telep valamennyi gépének, kábelének és vezetékének, sínrendszerének szigetelési ellenállását évenkint, a villámhárítóberendezések és egyéb földelések földellenállását pedig félévenkint ellenőrizzük. A transzformátorok és kapcsolók olajának átütési szilárdságát ugyancsak itt vizsgáljuk meg általában minden negyedévben. A gőzüzemi berendezésekhez tartozó műszerek és egyéb készülékek ellenőrzése és hitelesítése ugyanolyan gondossággal történik,mint az elektromos berendezésekhez tartozóké. Az üzemben felszerelt összes hőfok- és nyomásmérő műszerek hibajelző táblácskákkal vannak ellátva, amelyeken a legutóbbi laboratóriumi ellenőrzés időpontja, továbbá a műszer hibája van feltüntetve a mérési skála egész terjedelmére vonatkozólag. Ezen táblácskák segélyével minden műszer által mutatott pillanatnyi érték keilő pontossággal állapítható meg. A laboratóriumokban végzett nagyszámú vizsgálatnak jelentős szerepe van abban, hogy a telep üzemének gazdaságossága állandóan javul és hogy az üzem biztonsága is magas fokon áll. A telep hőgazdasági adatai. A nagynyomású és nagyteljesítményű gépegységek felállítása alkalmával a szükséges energiamennyiség biztosításán kívül egyúttal gazdaságosabb energiatermelésre is törekedtünk. Hogy e téren kitűzött céljainkat mily mértékben értük el, arról a telep hőgazdasági mérlege ad felvilágosítást. A telep középnyomású részének gazdaságosságáról a 29. számú ábrán bemutatott Sankey-diagramm nyújt felvilágosítást. E diagramm szerint a középnyomású rész telephatásfokának legkedvezőbb értéke abban az esetben, ha az összes gépek legjobb hatásfokkal vétetnek számításba, 16-3% lehet. A nagynyomású rész hőgazdaságosságát vizsgálva legcélszerűbb az energiaátalakulás folyamatát nyomon követni és csak az egyes elemek megismerése után állapítani meg azok befolyását az egész telep gazdaságosságára. A kazánok jellemző adatait feltüntető táblázat megadja a szavatolt hatásfokok értékeit is. A szavatolt értékeket a szállító vállalatok nemcsak hogy betartották, hanem a kazánok legnagyobb részénél jelentékenyen meg is haladták. Jól látható ez a 105. számú ábrából, amely az egyik nagynyomású kazán átvétele alkalmával végzett mérések eredményeit mutatja. A tényleges hatásfokgörbe lényegesen laposabb — tehát kedvezőbb — a szavatoknál és e mellett eléri a leggazdaságosabb terhelésnél a 90%-ot, amely hatásfok még csak egy évtizeddel ezelőtt is megvalósíthatatlannak látszott. A kazánok hatásfoka nemcsak a középnyomásról a nagynyomásra való áttérés alkalmával javult, hanem további javulás mutatkozik e téren a nagynyomású kazánok építésének ideje alatt is. A javulás teljes mértéke, 81-1%-ról a nagynyomású kazánok átvételi kísérletei 156
