Budapest áramellátásának története: 1893-1933 (Budapest, 1934)
A mai áramszolgáltatás - Áramfejlesztőtelepek
képeni kazánból való kilépés után még megmaradó meleg az égési levegő előmelegítésére nem volt teljes egészében felhasználható. Viszont a léghevítők olyan hőmegtakarításokat és tüzeléstechnikai előnyöket biztosítottak és üzemük tekintetében külföldön is oly jó tapasztalatokat szereztek, hogy ezeknek alkalmazása is célszerűnek mutatkozott. A turbinák gőzének megcsapolása és a kazán tápvízének előmelegítése oly szerkezeti elemeket igényelt, amelyek a már meglevő berendezésbe utólag is minden nehézség nélkül beépíthetők ése mellett alkalmazhatóságának feltétele az, hogy a kazánok nagy hőfokú tápvízzel is legyenek táplálhatok. Indokolt volt tehát a hőmegtakarítás ezen eleménél az a döntés, hogy csak később, akkor fogjuk alkalmazni, ha a turbinák és a kazánok üzemében nyert tapasztalatok alkalmazhatóságát és eredményességét minden tekintetben lehetővé teszik és igazolják. A tüzelőberendezések is óriási átalakuláson mentek keresztül és nemcsak új típusok, meglevő tüzelőberendezésekhez hasonló változatok voltak ismeretesek, hanem teljesen új rendszerek is. A régi, egyszerű vándorrostély helyébe új vándorrostélyok kerültek, melyeknél a légaláfuvás szakaszonként változtatható. Előtérbe kerültek az alátoló tüzelésű és mozgó lépcsős rostélyok és végül mind nagyobb teret hódított a rostélynélküli porszéntüzelés, mint amely az elégés gazdaságossága szempontjából az elméleti követelményeknek a legjobban megfelel és emellett a változó terhelésekhez könnyen alkalmazkodik, tehát rugalmas. A kelenföldi telepen használt szenek vándorrostélyokon kifogástalanul eltiizel- hetőknek bizonyultak, nem lett volna tehát célszerű a jól bevált tüzelőberendezések helyett teljesen újakkal kísérletezni. Nem megvetendő előnyt jelentett azonban a tüzelés ökonómiája szempontjából a rostélylevegőnek szakaszonkint való szabályozhatósága, valamint a szénportüzelésnek rendkívüli rugalmassága. Mindkettő alkalmazásra is került tehát az első kazánokon, az utóbbi azonban csak mint póttüzelés, azzal a célzattal, hogy hirtelen terhelésváltozások esetén a terhelés ingadozásait felvegye, vagy, ha a rostély már teljes terheléssel jár, a kazán gőztermelőképességét fokozza. A mesterséges huzam előállításánál azideig egyedül használatos szívóhuzam mellett megjelentek a nyomóventilátorok is, melyek az elégéshez szükséges levegőt a rostély alá nyomták. Ezek alkalmazása sziikségesssé vált a rostélyok fajlagos teljesítményének lényeges megnövelése folytán, mert egyedül szívóhuzammal a hioltság a tűztérben rendkívül nagy lett volna és a gazdaságosság szempontjából jelentős veszteségeket idézhetett volna elő a kazánfalazat tömítetlenségein beszivárgó nagytömegű hamis levegő folytán. Mindezen elvi szerkezeti kérdésekhez járultak a tényleges megvalósítás nehéz problémái, a választandó anyag és szilárdsági követelmények kérdése, valamint ezeknek ellenőrzése. A közel 1500 "% belső átmérőjű kovácsoltvas kazánhengerek 40 att belső nyomáson kívül még súly okozta hajlító igénybevételeknek is alá vannak vetve, tehát szegecselt kivitelben nagy, 70 '%»-en felüli falvastagságuk mellett már nem voltak készíthetők. Külön nehézségeket okozott ugyancsak a fenti szempontok miatt a túlhevítő gyűjtő- kamrák előállítása is, melyeket végeredményben ágyúcsőszerűen kellett elkészíttetni. A forrcsöveknek és túlhevítőcsöveknek nemcsak anyaga volt a fellépő magas hőfokoknak megfelelően választandó, hanem a faivastagság egyenletességére is különös gondot kellett fordítani, mert annak akár csak elszigetelten mutatkozó elégtelen szilárdsága is csőfalrepedésre, végeredményben üzemzavarra vezethetett.- E vizsgálatokat — amelyek az egyenlőtlen falvastagság folytán előálló mágneses szóródási erővonalak mérésén alapulnak — Műveink kezdeményezték. Ez eljárás eredményességét igazolja, hogy üzemeinkben ily okra visszavezethető zavar nem fordult elő. 104
