Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
42 52) Az előadott alapanyagok másoktól tökéletesen elkiilö- nözve a természetben ritkán találhatók, hanem többnyire egymással vegyületeket képeznek. Két alapanyagnak közvetleni vegyiilését első rendű—, ezeknek vegyiilését másodrendű—, az illyeseknek vegyiilését pedig harmadrendű vegyületnek, s igy tovább—nevezzük. 53) Két alapanyag a legegyszerűbb első rendű vegyületlé csak bizonyos, és változhatlan sulymennyiségnek arányában egyesül. Az egyesülendő két alapanyagból megkívántaié sulymennyiség vegysulynak neveztetik. Ennek meghatározására Berzelius után éleny vétetik föl mértékül, a mennyiben ennek vegysulya 100-ra tétetik. A 100 vegysulyú élenynyeli legegyszerűbb vegyülésre különnemű alapanyagokból 100-nál vagy nagyobb vagy kisebb vegysuly szükséges, melly ha vegytani kémletek és számítások által minden alapanyagot illetőleg kipuhatoltatott, olly számok állanak elő, mely- lyek meghatározzák: bizonyos alapanyagból hány sulyrész egyesül az éleny 100 sulyrészével. Minthogy pedig a vegysulyok' aránya a vegyülendő anyagok átalános mennyiségétől független, következik : hogy az a legkisebb mennyiségű anyagok, azaz vegyparányok élenynyeli vegyülésében is megtartatik; s innét a vegysulyt jelentő szám parányszám , regy arány szám , — vagy paránysuly-nak is — mondatik. Illy paránysulyt jelentő számok az előbbi táblában minden alapanyag után láthatók. Jegyzék. Midőn az alapanyagok egyesülnek , egymás iránti vegyrokon- ságukat vegysulyjükhöz arányos sulyniennyiséggel teljesen kielégítik. Tehát annál nagyobb valamelly anyagnak vegyrokonsági hatása , minél kisebb az egyesülésre kivántató vegysulya. így a köneny vegysulya minden alapanyagok közt a legkisebbik , tehát a vegyrokonsági hatása legnagyobbik. E tekintetből több vegyészek a köneny vegysulyát, tevén azt = 1 , veszik parány- mértékül. E szerint eredtek az előbbi táblának utolsó oszlopában olvasható paránysulyok. 54) Továbbá az élenyre nézve meghatározott vegysulyok aránya egyszersmind azt is jelenti, melly arányban egyesül egyik alapanyag a másikkal; mert ha két alapanyag az éleny 100 súly részével csak a paránysulyi számok által jelentett mennyiségben egycsülhetök, következik, hogy azok egymás közt is csak azon számok arányában vegyülhetnek, mint ezt Venzel után Richter a múlt század végével födözte föl. E szerint paránysulyok által az
