Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Első rész. A testek' tulajdonságai - Második szakasz. A testek' különböző tulajdonságai
43 is meghatároztatik, melly mennyiségben helyettesíttethetik egy alapanyag a másik által, azért is azok egyértéküeknek is (aequi- valens) neveztetnek. 55) Az egyszerű paránysulyok jelentik azon legkisebb arányt, melly szerint az alapanyagok egymással vegyülhetnek , de ezek sokszor nagyobb arányban is vegyülnek aképen, hogy azon alapanyagnak, melly másikkal nagyobb sulvmennyiségbcn is vegyülni képes, vegyesült mennyisége az egyszerű paránysulyának mindig vagy 2-vel, vagy 3-al, vagy 4-eli szorozata. Ezen törvény szerint, mellynek .felfödözését Dalton-nak köszönjük, valamelly alapanyag 1 sulymennyisége egyesül másik anyagnak 1,2,3,4,5 sat. suly- mennyiségével ; vagy bizonyos alapanyag 2 sulymennyisége vegyül 3, 5, 7. . . különnemű anyag sulymennyiségével. — A légnemű alapanyagok egyesülésénél nevezetes, hogy ök térfogataikra nézve egymással ugyanazon arányokban egyesülnek, mellyek a parány- suly szerinti egyesületeknél tapasztaltainak. Jegyiék. Az első rendű vegyek rövidség kedvéért az alkatrészeik’ összetett jegyeivel tétetnek ki. így éleny -)- hamany — KO ; mészeny 4- éleny = CaO. Ha a vegyűleteknek valamellyik alkatrésze több paránysulyú , azoknak számát az alkatrész jele után irt kisded számjegygyei szokás jelenteni ; például 2 parány köneny + éleny = //,0 ; kén + 3 parány éleny = S03. Némelly vegyészek valamelly alapanyag 2 paránysulyát a jegyének alrészén húzott haránt vonal által is Berzelius szerint szokták kitenni ; igy //, 0 = HO. Azon szám , melly az elsőrendű vegyületet tevő alkatrészek’ paránysulyainak ösz- vegével egyenlő , annak paránysulya lészen , s mivel az alkatrészek parány- sulyainak üszveadásábol ered , összelelt vegxypar árnynak neveztetik. így a mész- füld = CaO áll 1 paránysulyni mészenyböl = 256, és 1 paránysulynyi életxy- böl =100, következőleg a mészföld paránysulya = 256 -f- 100 = 356. A víz = ILO áll 2 paránysulynyi könexxyböl = 12 , és 1 paránysulynyi élenyböl = 100, tehát a víz’ vegysulya = 12 + 100 = 112. 56) Midőn a másodrendű vegyületek az első rendűek egy- mássali vegyüléséböl képződnek, ezek éppen úgy, mint az egyes alapanyagok vegysulyaiknak határozott, és állandó arányában egyesülnek : ez történik a harmadrendű vegyek’ képződésében is. Mindazonáltal a harmad, de föképen a fölebbi rendű vegyületek alkatrészeinek vegysulyja már nem olly pontosan meghatározott arányú, mint az első rendű vegyekben; mert átaljában a vegysulyi arány pontossága a vegyrokonság lialási fókától függ ; már pedig ez az egyesülendő anyagok közt annál csekélyebb, minél fölebbi rendű
