Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Negyedik szakasz. Higmoztan (Hydrodynamica)

373

perczében alább szállt például 9 hüvelyket: akkor, második perczében 7", harmadikban 5", negyedikben 3", ötödikben 1 " tért fog a viz’ színe szállani. Ugyde a lassúdó mozgással bizonyos idő alatt megfutott tér csak fele az egyenletes mozgással ugyanazon idő alatt megfutott térnek ; tehát a befolyás nélkül kifolyó Fh vízmennyiség is csak fele azon

2 uft I/~gh vízmennyiségnek, melly állandó h magosság’ nyomása és t idő alatt kifolyna. — Ennélfogva áll ezen egyenlet Fh=i<ft (/ (jjt • inellyböl a kiürülési idő lészen :

t=

fV h

’fV g

(V).

Ezen képletnek segítségével már kiszámíthatni, mekkora h' magas- ságnyi viz foly ki t‘ idő alatt ugyanazon edényből, mellynek kiürülési ideje t ismeretes. Ugyanis az előbbi képletet ezen két idő összehasonlítására használván lesz :

FV h f\/ k‘

, vagy,

m 9 ríV 9

t : t‘ = Z~ h : h‘ , vagy

t2: t'- = h : h‘ ; és innét lit'2

..................(VI).

Példa. Egy hengeralakű edényben foglalt viz’ magassága a kiürülési idő t=6 óra , kerestetik azon magosság, mellyre minden egyes óra után a viz’ színe leszáll.

Felelet. A kifejtett (VI) képletben helyettesitvén az adott értékeket,

Az így feltalált magasságok a fenéktől kezdve fölfelé az edény’ oldalára je-