Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
355 II. FEJEZET. Â folyadékok egyensúlyi állapota az elemi erőkre nézve. 453) Az összetartás, tapadás, és vegyrokonság’ vizsgálatából kénytelenek vagyunk következtetni, miszerint az anyagi elemek’ testté egyesülhetési tehetsége nem egyéb, mint az eredeti, vagy elemi vonzó, és taszító erők’ eredménye, valamint azt már a 45-dik szám alatt is említettük. E helyütt ezen erőkre nézve a folyadékok’ egyensúlyi állapotát, s az azzal kapcsolatban álló tüneményeket közelebbről tárgyalandjuk ; mi hogy annak rendében megtörténhessen, néhány, a tapasztalatból elvont, és az eredmény által tökéletesen igazolt tételeket szükséges előre bocsátnunk. a) Egynemű folyadéknak minden részecskéi egyenlők lévén, hatásukat minden irányban egyenlő távolságra gyakorolják. Azon gömb-alakú tér, mellyre a középpontban létező részecske hatását érezhetöleg kiterjeszti , hatáskör-nek , s ennek sugara hatásköri sugárnak neveztetik. h) Minden folyadéknak részecskéi hatnak egymásra vonzó- lag, és taszitólag, azon különbséggel, hogy vonzó erejüket nagyobb , taszító erejüket pedig kisebb hatáskörre terjesztik. így például ha a részecske (227. rajz) taszító erejének hatásköre &, vonzó erejének hatásköre c nagyobb sugarú lesz. Ezen hatáskörök érzékünkre nézve olly parányiak, hogy nagyságukat megmérni teljesen képtelenek vagyunk ; de mégis elegendő nagyok arra, hogy bennük igen sok folyadék-részecske elférjen. c) Minthogy minden egyes részecskének vonzó, és taszító ereje vagyon, és ezen erők ellenirányuak, világos, miként a belőlük eredő hatás különzékeikhez egyenlő, és a mint vagy a vonzó, vagy a taszító nagyobb a másiknál, akkép az eredő hatás is ollyan leend. Mellyik nagyobb ? az függ az egymásra ható részecskék’ egymástóli távolságától ; ha ez nagyobb, mint a taszító erő’ hatáskörének sugara, nagyobb a vonzó erő ; 23* 227. rajz.
