Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
356 ha pedig távolságuk kisebb a taszító erő' hatásköri sugaránál, nagyobb a taszító erő. Ez különösen a távolság kisebbedésével igen hirtelen roppant hatással működik. 454) A folyadék’ részecskéinek elemi erők által eszközlött nyugvási állapota. a) Azon a részecske, (228. rajz) mellynek a folyó tömeg’ legszélsőbb rétegétől vett ad távolsága nagyobb, mint tulajdon hatáskörének ac sugara, az a hatáskörében létező többi részeszkék’ hatása által semmiféle mozgásra nem ösztönöz- tethetik. Mert ha m pontból a ponton keresztül egy vonalt képzelünk, ezen vonalba eső n részecske épen akkora erővel vonja a részecskét maga felé, mint az egyenlő távolságban létező m részecske ; de ezen vonzó erők a részecskére nézve elleniránynak , tehát egymást megsemmisítvén úgy tekinthetők, mintha nem is léteznének ; minthogy ugyanez áll az a részecske’ hatáskörében létező többi részecskékről is, látnivaló : miként a folyadék szélső rétegétől valamelly megmérhető távolságra eső a és egyéb részecskék minden irányban egyenlő erőket érezvén, tökéletes nyugvási, és valamelly más erőtől okozandó mozgásra nézve közönyös állapotban léteznek. — Ebből érthetni : miért annyira mozgékonyak a szélső rétegen belől eső folyadék-részecskék , hogy még a legfinomabb porszem’ nyomásának is engednek, midőn azt az edény’ fenekére leszállani engedik. Ezen mozgékonyság azonban nem minden folyadékban egyenlő ; legnagyobb talállatik a folyó könkénegben, és könszénegben ; kisebb az égvényben, és borszeszben, még kisebb a vízben, és végre az olajban. b) Olly részecskék, mellyeknek a folyadék’ szinétőli távolságuk a vonzó erő’ hatásköri sugaránál kisebb, a taszító erő hatásköri sugaránál pedig nagyobb, a folyó tömeg’ belseje felé érezhető vonzásnak vannak kitéve. Ezen állítás kitüntetése végett, legyen a részecske (229. rajz), mellynek taszítási hatáskörét b, vonzási hatáskörét pedig cmm'&n'nc gömb-metszések jelentik. Föltéve, hogy ezen a részecskének a folyadék’ egyenes lapu mn szinétőli 228. rajz.
