Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
339 Jegyzék. Az elméleti úton imént kifejtett igazságot kísérletileg is bebizonyíthatni. Töltessék meg a henger alakú ABCD (216. rajz) edény vízzel mn-ig, és annak folszine körülkötütt fonallal jeleltessék meg, azután eresz- tessék e vízbe abcd úszó test, melly hogy a vizet magába ne szíjjá , czélsze- riien viaszszal lehet bevonva ; minthogy a víznek egy része helyéből kinyoma- tik, folszine föl fog emelkedni, például op-ig. Ha már most a helyéből kinyomott mnop vízmennyiség az edény’ atyján alkalmazott csapon a mérleg’ egyik csészéjébe kieresztetik , a másikba pedig abcd test tétetik, látható lesz az egyensúly. — Ha tehát ABC (217. rajz) hajó üresen mn-ig merül a vízbe , világos : miként annak súlya a kinyomott mnC viz’ súlyával egyenlő; és hasonlókép azon súly, mellyet ezen hajó op-ig merülvén elbírna, egyenlő a hajó mnop része által helyéből kinyomandó viz’ súlyához, melly— nek nagysága meghatároztathatik , ha mnop térfogat alatti küblábok’ száma (ide számítván a hajó’ oldalainak vastagságát is) az 1 köbláb víznek 56,4 fontnyi súlyával szoroztalik. 438) Az előbbi tantételböl önként következik : a) Hogy bizonyos folyadékban úszó testek közül, a többi körülmények egyenlősége mellett, a tömöttebb mélyebbre sülyed. b) Hogy bizonyos úszó test különböző tömöttségü folyadékokban különböző mélységre, nevezetesen a kisebb tömöttségü folyadékban mélyebbre merül. c) Hogy a folyadékban úszó szilárd test' térfogatának épen annyiad része merül be, a hányad részét teszi tömöttsége, a folyadék' tömöttségének ; és térfogatának annyiad része áll ki a folyadékból , a hányad részszel kisebb tömöttsége a viz' tömöttségénél. Jegyzék. Első következmény az úszó szilárd testek’ tömöttségének meghatározásában ; második a folyadékok’ tömöttségének úszó testek általi kutatásában ; harmadik pedig az úszó test’ bemerült, vagy a folyadékból kiálló részének kiszámításában szolgál alapul. így például : mivel a jég' tömöttsége 0,9 részét teszi a v iz’ tömöttségének, az úszó jégnek kilencz tizedrésze a vízbe merülve van , egy tizedrésze pedig a vizen kívül látható. Ebből érthetni, melly roppant vastagságú jégdarabok lehetnek azok, mellyek a jeges tengerekből gyakran a forró övékig elúsznak , és mint Barry 1817-ben tapasztaló, a vízből 150 lábnyi magasságra is kiállanak. 439) Az úszó test1 nyugvási állapota biztos, vagy bizonytalan. A biztos állapot az, mellyet az úszó test állandóan megtart, vagy megtartani törekszik ; mert ha abból valamelly erő által ki22 * 217. rajz.
