Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
340 mozdittatik is, az erő’ megszűntével azt ismét visszafoglalja. Ellenben ha az úszó test bizonytalan nyugvási állapotából kimozdittatik, abba többé vissza nem tér, hanem mind addig fordul, mig biztos nyugvási állapotot nem talál. Ezen állapotok’ megitélhetése végett legyen ABCD (218. rajz) egy úszó test biztos nyugvási állapotában, és jelentse súlypontját G, az általa kinyomott MBCN viz' súlypontját F£ pedig g. ÍGÍ vonal, melly G és g súlypontokon függélyesen liuza- tik, a test’ úszási-tengelyé-nek mondatik. Ha ABCD test biztos nyugvási állapotából 219-dik rajzban ábrázolt helyzetbe hozatik, G 218. rajz. 219. rajz. súlypontja, mint változhatlan, helyzetét megtartja, de a kinyomott viz’ súlypontja már nem g-ben, hanem g‘-ben létezend, és a rajta U FEfüggélyesen húzott g'y vonal G fi tengelyt o pontban szegi, melly metacentrum görög-latin nevet visel. Ezeknek előrebocsátása után állítjuk, miként az úszó test’ biztos nyugvási állapotára szükséges : a) Hogy mind az úszó test’ mind a helyéből kiszorított viz’ súlypontja ugyanazon függélyes vonalban feküdjék ; mert G és g pontok úgy tekintendők, mintha elsőben az egész úszó test P súlya, a másikban a kiszorított MBCN víznek p súlya volna összpontosítva. P súly Gx irányban lefelé törekszik, p súly, vagyis inkább a vele egyenlő viznyomás pedig fölfelé működik; s minthogy az úszó testben ezen két erő egyenlő (437), az úszó test' nyugvási biztos állapotát csak úgy eszközölhetik, ha elleniránynak (228. a), tehát ha G és g ugyanazon függélyes vonalban fekszik. b) Szükséges, hogy a metacentrum nevű o pont mindenkor magasabban feküdjék, mint az úszó test’ G súlypontja ; G súlypont azonban a kinyomott viz’ g súlypontja fölül, vagy alul létezhet.
