Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
338 yen, hogy súlyából minél többet veszítsen, mozdulatlan marad, észreveheti, miként teste minden lélekzet beszivásakor emelkedik , kibocsátásakor pedig siilyed. stb. — Azonfölül majd úszik,.majd fenékre száll a folyadékba merült szilárd test, ha annak térfogata nem változván , a folyadék’ sűrűsége változik. Ennek bebizonyítására kis farkkal ellátott üveg golyócskák szoktak készitetnij és vízzel úgy terheltetni, hogy súlyúk az általuk kinyomott viz’súlyánál valamicskével kisebb legyen. Az igy elkészült üveg golyók hideg vízben úsznak, melegben pedig fenékre szállnak ; mert az illy golyó által helyéből kinyomott hideg víznek nagyobb, meleg víznek pedig kisebb súlya vagyon a golyó’ súlyánál. III, Jegyzék. Az eddig mondottak’ értelméhez ragaszkodván nem mondhatjuk : a) Hogy a víznél tömüttebb anyagú testek’ igen finom részecskéi , például : iszaprészecskék úsznak , midőn a vizet zavarossá teszik ; mert ők magukra hagyatván a fenékre szállani törekednek , s hogy ezt csak huzamosabb idő folyta alatt érhetik el, egyes részecskék’ parányi súlyának tulajdonítandó, melly a víznek ellenállását csak tartós!) működéssel győzheti le. b) Nem mondhatjuk továbbá , hogy a viz’ színére helyzett varró tűk, vagy finom fémlevelkék úsznak ; mert ezek csak a vizrészecskék’ üsszetartási ereje által tartatnak fönn , és vízbe merített testek gyanánt épen nem tekinthetők ; mert ha csakugyan bemeríttetnek, azonnal fenékre is szállnak. c) Végre megkülönböztetnünk kell az eddig tárgyalt úszástól, mellyet természetes-nek nevezhetni, az embernek mesterséges úszását; mert ezen utolsó nem egyéb, mint a kezek’ és lábok’ ügyes, és czélszerü mozgatásával a vizbe sülyede's elleni gyakorlott küszködés. Találtatnak azonban némelly egyének , kiknek teste a víznél jóval is kisebb fajsúlyú , s azért természetes úszási tulajdonnal bírnak. Hlyen volt Moccia Pál, kié különös tulajdonát a nápolyi kikötőben 1767-ben közlátványul tevén, a tengervízbe csak mellyeig merült, holott közönségesen a vizbe egyenes állásban merült embernek körülbelül csak fél homloka áll ki a vízből. 437) Minden vszó test addig sidijed, mig a helyéből kinyomott folyadék' snlya ön súlyúval egyenlővé 216. rajz. nem ies~ Legyen ABCD (216. rajz) edényben víz, mellynck színe po, és ezen vízben úszó test abcd. Ezen test' súlya nyugvási állapotban a víznek fölfelé ható nyomásával egyensúlyt tart, valamint azzal a bemerült résztől kinyomott ebcf térfogatú víz is tar- tandna ; de ezen víz csak súlyával tartaná az egyensúlyt; tehát a helyéből kinyomott víz’ súlya csakugyan egyenlő az egész úszó test' súlyához.
