Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)

338 yen, hogy súlyából minél többet veszítsen, mozdulatlan marad, észreveheti, miként teste minden lélekzet beszivásakor emelkedik , kibocsátásakor pedig siilyed. stb. — Azonfölül majd úszik,.majd fenékre száll a folyadékba merült szilárd test, ha annak térfogata nem változván , a folyadék’ sűrűsége változik. Ennek bebizonyítására kis farkkal ellátott üveg golyócskák szoktak készitetnij és vízzel úgy terheltetni, hogy súlyúk az általuk kinyomott viz’súlyánál va­lamicskével kisebb legyen. Az igy elkészült üveg golyók hideg vízben úsznak, melegben pedig fenékre szállnak ; mert az illy golyó által helyéből kinyomott hideg víznek nagyobb, meleg víznek pedig kisebb súlya vagyon a golyó’ súlyánál. III, Jegyzék. Az eddig mondottak’ értelméhez ragaszkodván nem mondhatjuk : a) Hogy a víznél tömüttebb anyagú testek’ igen finom részecskéi , pél­dául : iszaprészecskék úsznak , midőn a vizet zavarossá teszik ; mert ők ma­gukra hagyatván a fenékre szállani törekednek , s hogy ezt csak huzamosabb idő folyta alatt érhetik el, egyes részecskék’ parányi súlyának tulajdonítandó, melly a víznek ellenállását csak tartós!) működéssel győzheti le. b) Nem mondhatjuk továbbá , hogy a viz’ színére helyzett varró tűk, vagy finom fémlevelkék úsznak ; mert ezek csak a vizrészecskék’ üsszetartási ereje által tartatnak fönn , és vízbe merített testek gyanánt épen nem tekint­hetők ; mert ha csakugyan bemeríttetnek, azonnal fenékre is szállnak. c) Végre megkülönböztetnünk kell az eddig tárgyalt úszástól, mellyet természetes-nek nevezhetni, az embernek mesterséges úszását; mert ezen utolsó nem egyéb, mint a kezek’ és lábok’ ügyes, és czélszerü mozgatásával a vizbe sülyede's elleni gyakorlott küszködés. Találtatnak azonban némelly egyé­nek , kiknek teste a víznél jóval is kisebb fajsúlyú , s azért természetes úszási tulajdonnal bírnak. Hlyen volt Moccia Pál, kié különös tulajdonát a ná­polyi kikötőben 1767-ben közlátványul tevén, a tengervízbe csak mellyeig merült, holott közönségesen a vizbe egyenes állásban merült embernek kö­rülbelül csak fél homloka áll ki a vízből. 437) Minden vszó test addig sidijed, mig a helyéből kinyo­mott folyadék' snlya ön súlyúval egyenlővé 216. rajz. nem ies~ Legyen ABCD (216. rajz) edény­ben víz, mellynck színe po, és ezen vízben úszó test abcd. Ezen test' súlya nyugvási állapotban a víznek fölfelé ható nyomásával egyensúlyt tart, valamint azzal a bemerült résztől kinyomott ebcf térfogatú víz is tar- tandna ; de ezen víz csak súlyával tartaná az egyensúlyt; tehát a helyéből kinyomott víz’ súlya csakugyan egyenlő az egész úszó test' súlyához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom