Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
335 súlyához egyenlő, vagyis: ha mind a szilárd test, mind a folyadék egyenlő fajsulylyal hir. Illy tulajdonú szilárd test a vele egy- fajsulyú folyadékban, bármelly mélységre meríttetik, mozdulatlanul marad. Ellenben, ha a szilárd test’ fajsulya a folyadékénál nagyobb, az a folyadékban, bármelly mély legyen is, folytonosan alászáll, inig feneket nem ér. Ha pedig a lemerített szilárd test’ fajsulya a folyadékénál kisebb , ennek nyomásától mindaddig fölfelé emeltetik, mig bizonyos része a folyadékból ki nem merül. Jegyzék. Az említett három esetnek két utóbbikát a mindennapi tapasztalás eléggé igazolja ; de az elsőt nem könnyű kísérletileg megmutatni ; mert ritkaság oil y szilárd testet találni, mellynek valamelly folyadékkal tökéletesen egyenlő fajsulya volna. Lehet azonban egy darab viaszt ráspolt vasrészecskékkel mindaddig terhelni, mig a közönséges vízbe merítve mindenhol meg nem áll. — Sokkal könnyebben tapasztalhatni, s pedig mind a három esetet az úgynevezett Carles búvárában ; ez nem egyéb , mint egy vízzel töltött, és hólyaggal, vagy rug-gyántával jól bekötött palaczkba zárt báb , mellynek belső ürege a palaczk’ vizével egy kis nyílás által közösülésben van. Ha a hólyag-födélre ' megkívántaid nyomás eszközöltetik , a báb a palaczk’ fenekére száll ; mert a hólyag-födélre gyakorlott nyomás e palaczkbani vízből egy keveseta báb üregébe szőrit, és azt a báb térfogata alatt elférhető víznél nagyobb súlyúvá teszi ; mérsékelvén a nyomást, a báb fölfelé emelkedni kezd , és pedig vagy bármelly tetszés szerinti magasságig, vagy egészen a viz színéig ; mert a báb’ üregében létező lég a nyomás’ mérséklése miatt kiterjedvén, a báb üregébeni vizet részint kinyomja, és magát a bábot az egyenlő térfogatú vízzel vagy egyen , vagy kisebb súlyúvá teszi. Mellékesen e helyett legyen megemlítve , hogy ha a báb nyilása ferde irányú , az mind szálltában , mind emelkedésében forogni fog. A báb helyett üvegből czélszeriien készült léggömb alakot is lehet használni. 434) Valamelly folyadék alá merült szilárd test annyit veszt súlyából, mennyit nyom a vele egyenlő térfogatú, avagy helyéből kinyomott folyadék. Mert a folyadékba merített test fölfelé nyoma- tik a vele egyenlő térfogatú folyadék’ súlyával (432), súlyának tehát azon része, tnelly a helyéből kinyomott folyadék’ súlyához egyenlő, a folyadék által tartatik ; de mi a folyadék által tartatik, az magára a bemerített testre elveszettnek tekintendő; tehát igaz az elörebo- csátolt állítás. Ennélfogva ha a szilárd test’ súlya nagyobb a helyéből kinyomott folyadék’ súlyánál, azaz P^>p, a szilárd test abban súlyának csak egy részét veszti el, a megmaradott részével pedig, melly=P—p az edény’ fenekét nyomja. Ha P — p, akkor a bementeit szilárd test egész súlyát elveszti, és azon nyomáson kívül, mellyet a vízre gyakorol, sem föl, sem lefelé nem nyom ; mert ezen a
