Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)

336 esetre P—p=o. Végre ha P<fp, a folyadékba egészen bemerített szilárd test ön maga súlyánál többet veszít, és azon erővel törek­szik fölemelkedni, melly =p — P. Ezen mondásnak: „a szóban lévő szilárd test tulajdon súlyánál többet veszít,“ látszó képtelensége azonnal megszűnik, mihelyt meggondoljuk, hogy itt a veszített súly által valódilag a szilárd testre fölfelé ható folyadék’ nyomása értetik. I. Jegyzék. A bemerített szilárd test’ sulyveszteségét következő kísér­lettel is be lehet bizonyitni. Vétessék két henger, egyik a üres (215. rajz) másik b tömör, melly amannak üre­gét tökéletesen betöltse , és mind a kettő akasztassák a mérleg’ egyik csészéje alá úgy, hogy a tömör hen­ger az üres alatt lógjon ; helyre ál­líttatván a mérleg másik csészéjébe rakott nyomtatékok által az egyen­súly , mártassék a tömör henger egy vízzel telt edénybe ; minek történ­tével megszűnik az egyensúly, s a hengereket tartó mérleg’ karja föl­emelkedik , világos jeleiil annak, hogy a bemártott tömör henger sú­lyából valamit veszített. Hogy ki­tűnjék, mennyit tesz e veszteség, töltessék meg az üres henger víz­zel , s azonnal visszatér az előbbi egyensúly ; a tömör henger’ vízben veszített súlya tehát egyenlő a vele egytérfogatú víznek súlyával. II. Jegyzék. Az előadott törvényből már érthetni : miért lehet egy vízbe esett embert kevéshajszálánál fogvaisa továbbisülyedéstöl föltartóztatni ; miért lehet egy viz alatt létező követ ide s tova huzni, holott azt vizen kívül talán még mozdítani sem birnók ; miért képes a folyóvíz sokszor nagyobb tömegű kősziklákat is messzire elhengergetni, stb. 435) A bementett szilárd test' elvesztett súlya a folyadék' nyomási hatását öregbíti. Mert valamelly szilárd testet bizonyos edényben létező folyadékba mártani higntmgtanilag annyi, mint azon edénybe a szilárd testtel egyenlő taMnÉP folyadékot önteni ; mert mindegyik esetben egyenlően nagyobbodik az edénybeni fo­lyadék’ magassága ; tehát egyenlően kell öregbedni a folyadék’ nyo­másának is. Jegyzék. Ezen állítást a következő kísérlet is bizonyítja. Tétessék a mérleg egyik csészéjére egy vízzel töltött pohár , a másikra pedig az előbbi szám I. Jegyzékében említett üres henger. Miután az egyensúly helyreállita­215. rajz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom