Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
334 IL Czikk. A folyadékok, ésbeléjök mártott szilárd testek közti egyensúly. 432) Ennek törvényeit kikutatandók képzeljünk ABCD (214. rajz) edényben foglalt viz alá buktatott abccl hasáb-alakú testet ; az a körülötte létező víztől mind fekmentes, mind függélyes irányban nyomatik. A fekmentes nyomások egymást egyensúlyban tartják; mert minden fekmentesen nyomott pontnak egy átalel- lenes pont felel meg, melly ellenirányú egyenlő erővel nyomatik ; ennélfogva úgy tekinthetők, mintha nem is léteznének. A test’ fölső felületére lefelé működő függélyes nyomás lesz = ad. af. s (425), alsó felületére fölfelé gyakorlott nyomás pedig = bc-bfs (431). Mivel ezen nyomások elleniránynak, lesz a fönnmaradott fölfelé n = be- bf• s—ad• af• s ; ad helyett téve be-1, és a közös szorzókat kivéve, n = bc (bf—ap s = bc-ab-s-, azaz : a vízbe merített test fölfelé függélyesen nyomatik a vele egyenlő térfogatú víznek súlyával. Ha tehát a test’ térfogatát nevezzük t*-nek, a viz’ fajsulyát s-nek, lesz az egész testre fölfelé működő nyomás átalánosan kifejezve n — vs. Ezen bebizonyítás bár- melly szabálytalan alakú bemerített testre is alkalmazható, mert azt függélyes állású vékony hasábokból állónak lehet képzelni. 433) Minthogy a bemerített testre minden irányban működő viznyomásoknak eredménye a test által helyéből kinyomott viz’ súlyához (melly az előbbi szám szerint = ®s) egyenlő, és függélyes irányban fölfelé ható nyomás, annak a bemerített test lefelé törekvő P súlya szükségképen ellenszegül. Ha ezen utóbbi az előbbivel egyensúlyban van, áll a következő egyenlet P = vs-, azaz : a folyadék alá merített szilárd test csak akkor tarthat a folyadék' nyomásával egyensúlyt, ha annak súlya a vele egytérfogatú folyadék' 214. rajz. ható nyomás :
