Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
333 alkalmazott N nyomtaték segítségével a köpft’ fenekeig ismét leszáll, és e föl, és lefelé tett mozgását E rúd által mind magával a H támasz körül mozogható FG emeltyűvel, mind a vele / láncz által összekötött erőmüvekkel, például K vízszivattyúval közölheti. Miszerint E dugattyú majd az A csőből folyó viz működése által fölfelé , majd az N nyomtaték’ súlyától lefelé kimért útját rendesen megtehesse, c-vel jelelt, és d dugaszszal ellátott segéd köpű szolgál alkalmas eszközül. Tudniillik d dugattyú b zárószelenczén (Stopfbüchse) viz- zárólag keresztül járható e rúd által FG emeltyűvel ollyféle összeköttetésben áll, hogy midőn a fököpü dugattyúja legalsó D‘ helyzetében van, ez d'-ben létezzék. Dugattyúk’ ezen állásakor az A csőből folyó viz egyenesen D dugattyú alá jut, és azt a rajzban látható helyz etbe fölnyomja ; de ekkor a d dugattyú is d‘ helyzetből d-be ér , és az A csőből folyó viz útját elállván a főköpüben létezőnek tág kifolyási nyílást enged ; a viz kifolyásával D dugattyú szállani kezd , s mikorra legalsó helyzetét elérte, d dugattyú is d‘ helyzetbe jött, és A csőből tóduló vizet újonnan D dugattyú alá ereszti, s. i. t. — Az imént leirt vizoszlopi erőmű egyszerű működésű ; mert D dugattyú mozgása viz által csak fölfelé történik , lefelé pedig IV terhelmény által eszközöltetik ; vannak azonban kellős működésű vizoszlopi erőmüvek is , de ezeknek leírását rövidség kedvéért mellőzzük. (Lásd Baumgartner's Mechanik, Wien 1834, 259. lap. — Rust's Mechanik flüssiger Körper, 97. lap). e) A közösülő csők lejtmérésre is használtathatok. Legyenek e czélra használandó A és B (213. rajz) küzösülö csők. Az ezekbe töltött víznek m és n fölszinén valamelly alkalmas távolságban felállított mértékre nézvén, határoztassék meg ezen azon pont, mellyre azodáignyuj- tott mn irányú látsu- gár esik. Ha annak C mértéken földszinétőli távola, például 12 hüvelykkel kisebbnek találtatik, ni int mit vonalé, világos, hogy a földszin a felállított mérték helyéig 12 hüvelyket emelkedett. f) A közösülő csők’ segítségével képesek vagyunk a vizet magasabb helyekről alacsonyabbakra még a közbeeső dombokon is keresztülvezetni, csak ezek magassága a viz befolyási magasságot meg ne haladják. A rómaiak ezen egyszerű alkalmazást vagy nem ismervén f vagy a csők’ készítésében nehézségeket tapasztalván, roppant költséggel oszlopzatokra épiték a különben nevezetes vizvezető csatornáikat. 213. rajz.
