Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
327 oily ovatosság-gal töltetnek , hogy ne elegyülhessenek ; akkor azok a kisehbedö tömöttségeik, vagy fajsulyaik szerint települnek egymás fölé, az érintkező felületeik fekmentesek maradván. Ugyanis ha a kevésbé tömött folyadék fölébe egy nagyobb tömöttségü folyadékot tétetni képzelünk, a ritkább folyadék' részecskéi a fölötte létező sűrűbb folyadéktól lefelé nyomatván, mozgékonyságuknál fogva oda sikamlanak, a hol ezen nyomást kikerülhetik ; sikamla- nak tehát fölfelé ; mert ezt a fölötte gondolt sűrűbb folyadék mozgékonyságánál fogva nem gátolhatja : és igy a ritkább folyadék felsőbb, a sűrűbb pedig alantabb helyet foglal el, érintkező felületeik pedig 42 i-dik szám szerint fekmenles síkot képeznek. így ha egy üvegedénybe haméleg-olvadék, terpentin olaj, borszesz, és levegő tétetik, az elősorolt rendben egymásra települnek, s a régiek elemi világát (mundus elementáris) teszik, és ha mindjárt erőszakos rázással zavaros zagyvalékká (chaos) változtatnak is, kevés idő múlva ismét egymás fölé rakóznak. Ha azonban igen szűk edénybe, például : vékony üvegcsőbe különböző sűrűségű folyadékok egymás fölé töltetnek, az imént értelmezett törvényt meg nem tarthatják ; mert az edény’ keskenysége miatt részecskéik nem bírnak elegendő mozgékonysággal. Jegyzék. A fünebbi törvényen alapul : a) A mértani gyakorlatban használtatni szokott lejlmérő. All ez egy igen keveset görbített, borszeszszel csaknem tele töltött, és beforrasztott üvegcsőből , nielly sárgarézből készült ab (207. rajz) csőbe akkép illesztetvén, miként domborodása a cső' oldalán vágott mn nyílásba essék , c csavar segítségéül olly helyzetbe hozatik , hogy o pontjának érintője ed aly’ alsó lapjával egyenközü legyen. Ha ezen készület fekmentes lapra tétetik, a bezárt borszesz fölött úszkáló légbuborék a cső legmagasb helyén, tehát a közepén o-ban állapodik meg; különben pedig vagy m vagy n felé húzódik, a mint vagy az vagy ez magasabban áll. Ebből világos , hogy ezen eszközt majd valamelly lapnak fekmentesitésére , majd annak kikémlelésére, fekmentes-e valamelly lap, vagy sem, szokás használni. b) Azon tünemény, melly a francziáktól Passetin-neW nevezett eszközben látható. Áll ez egy szült csövei összekötött üveg-edényből. Ha a cső’ vége, miután az edénynyel együtt vízzel megtöltetett, más, festett bor- szeszt, ' agy víznél könnyebb bort foglaló edénybe mártatik , a csőben azonnal
