Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
328 kettős folyam lészen észrevehető , t. i. a cső’ üregének egyik felén a viz lefelé, másik felén pedig a bor, vagy borszesz fölfelé mindaddig szivárog , inig a viz, mint sűrűbb folyadék az alantabb helyet el nem foglalja. Hogy ezen kísérletben a különben egymáshoz rokonsággal viseltető folyadékok össze nem vegyülnek, csak a lassú mozgásuknak tulajdoníthatni. A folyadékoknak illy féle egymáson keresztüli mozgását még akkor is tapasztalhatni, midőn valamelly üveg edényben különböző sűrűségű folyadékok öntetnek össze , vagy ha az üveg edényben létező folyadék’ alsó része megmelegíttetik ; mert a meleg által kiterjedt részecskék fölfelé törekednek. 430) Az eddig mondottakból már kipuhatolhatni a közösülő edényekben, vagy csőkben foglalt folyadékok' egyensúlyi állapotát illető szabályokat is. Képzeljünk e czélra AB és CD (208. rajz) közösülő, és nem igen szűk edényekbe két különfaju, és egymással nem keveredhető folyadékot, például: vizet, és higanyt öntetni. Ezen folyadékok egyensúlyi állapotukban egymást valamelly op lapban fogják érinteni, és felületük egyenként véve fekmentes síkban feküdni (421); de mint előre gyanítani lehet, AE és FG felületeik az érintkezés’ op lapjától különböző nagyságokban lé- tezendnek. Mert nevezvén AB csőben foglalt folyadéknak op lap fölötti magasságát II-nak, és fajsulyát S-nek, CD csöbeni folyadéknak pedig ugyanazon op lap’ fölüli magasságát /t-nak, és fajsulyát s-nek, lesz azon nyomás, mellyet AB cső’ folyadéka op lapra gyakorol : N=op II-S (424) ; és hasonlókép azon nyomás, mellyel CD cső folyadéka ugyanazon érintkezési op lapra működik, lészen n — op - h - s ; úgy de ezen nyomásoknak egyensúlyi állapotban egyenlőknek kell lenni, különben op lap vagy le, vagy fölfelé mozdulna; tehát N = n, vagy op -II- S = op*h-s; megrövidítve: HS = hs; innét pedig áll: II: h = s: S, azaz: a közösülő csőkben foglalt folyadékoknak az érintkezési lapon fölüli függélyes magasságaik fajsulyaikkal megfordított viszonyban állanak. A viz’ magassága tehát, mivel fajsulya 14-szer kisebb a higanyénál , ugyanannyiszor nagyobb leend a higany’ magasságánál. Ha a közösülő csőkbe egyfajú folyadékok töltetnek, akkor fajsulyaik egyenlők, avagy s = S; lesz tehát H=h, azaz: a közösülő csőkben létező egyfajú folyadékok' felületei egy fekmentes 208. rajz.
