Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)
321 200. rajz. kitünend). Azután AB edény’ nyilasába C, D, E, F betűkkel jelelt nyomó készület vízzárólag csavartatván, általa a szóval értelmezendő módon AB edénybe víz szoríttatik, melly a nyomást minden irányban egyenlően terjesztvén nemcsak az AB edényben létező vizet, hanem az ab csőbe foglalt folyadékot, valamint a de csőbe zárt levegőt is kisebb térfogatba kényszeríti a nélkül, hogy ezen csők’ belfoglalatában észrevehető változás történhetnék. Az ekkép eszközlött nyomás’ nagyságát a de csőben fölemelkedő higanyoszlop’ magossága légköri nyomásokban (egy négyszög ujjnyi lapra ható légköri nyomást 12% fontra számit\a) a piezometerbe zárt folyadék’ összenyomatását pedig a fölötte létező higanycsöppecskének ac csöbeni leszállása milliméterekben mutatja. Ha ac cső’ és be edényke’ belfoglalatainak egymásiránti viszonya pontos meghatározás’ nyomán ismeretes , könnyű kihozni : eredeti térfogatának hányadrészével nyomatott össze egy légköri nyomás által a piezometerbe zárt folyadék. E módon a levegőtől forrás által megtisztíttatott víz Sturm és Coliadon kísérlete nyomán 1 légköri nyomásra a fagyponti hévmérsék alatt 48 milliomnyi részével nyomatott össze. Ezen kísérletben az is vétetett észre , hogy a víz’ összenyomatása , mig a nyomás kevés számú légköri nyomásokra szorítkozik , magával a nyomással egy arányban nő , a növekedő hévmérsékkel pedig kisebbedik ; így 16° C alatt 1 légköri nyomással csak 42 milliomnyi részre nyomatik össze ; a nyomás’ megszűntével pedig előbbi térfogatát tökéletesen visszafoglalja. Mind ez a víztől különböző egyéb folyadékokban is, ámbár némi különbözésekkel tapasztaltatott. Ennélfogva bizonyos korlátok között működő nyomó erőkre nézve a folyadékok tökéletes rugékony testek gyanánt tekinthetők ; minthogy azonban összenyomatásuk az egész térfogatukra nézve igen csekély , gyakorlatilag össze nem nyomathatóknak , e's így az alantabb rétegeik is a felsőkkel egyenlő sürüségüeknek szoktak vétetni. 425) A nyugvó folyadék által bármelly alakú edény’ fejtekére gyakorlott nyomás szintén egyenlő a nyomott fenék' területének , fölötte létező folyadék' magasságának, és fajsulyánah szorozatához. Legyen a) AB CD (201. rajz) egy függélyes oldalú, és hasáb- vagy henger-alakú , folyadékkal AD-ig telt edény. Minthogy ezen edényben létező folyadéknak minden fekmentes lapja, tehát a legalsó is, melly az Jedlik Természettan I. k. 201. rajz. *
