Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Harmadik szakasz. Hignyugtan (Hydrostatica)

322 edény’ BC fenekét közvetlen érinti, nyomatik azon súly nagyság­gal, melly fhs kitétellel jelentetik (424), nyilvános, miszerint jelen esetben az edény’ feneke is azon nyomást szenvedi ; de ekkor f jelen- tendi az edény’ fenekének nyomott felületét, h a nyomó folyadék­nak a fenék fölölti függélyes magasságát, s pedig a folyadék’ fajsu- lyát. Az egész fhs szorozat pedig nem egyéb , mint az ABCD edényben létező folyadék’ súlya. Honnét látható, hogy a függé­lyes oldalú edény’ feneke az edényben létező folyadék’ egész súlyá­val nyomatik. b) Ugyanakkora marad a fenékre működő nyomás, ha a függélyes oldalú edény az előbbi BC fenék fölött EBCF fölfelé összeálló oldalúvá alakittatik, és EF-ig ugyanazon folyadékkal meg­töltetik; mert ez által a BC lapra ható nyomás’ tényezőji közül egyik sem változott. Miből következik, hogy az összeálló edény’ feneke nagyobb erővel nyomatik, mint az edényben létező víznek súlya. c) Végre nem változik a BC fenékre gyakorlott nyomás, ha fölötte GBCH szétálló, és az előbbi folyadékkal GH-\g töltött edény gondoltatik ; mert a nyomást létrehozó tényezők közül ezen eset­ben sem változott egyik is. Mi onnét is könnyen átlátható, mivel az ABCD folyadék-tömeg egyenesen a fenék által tartalik, tehát azt egész súlyával nyomja, ABG, és DCH folyadék-tömegek pedig a fenék’ nyomására épen nem hatnak ; hanem csak ABCD tömeget a szélfolyástól gátolván az edény’ oldalai által tartatnak. Ennélfogva a szétálló edény’ feneke kisebb erővel nyomatik, mint a benne lé­tező folyadék’ súlya. 426) Az edény’ fenekére ható nyomás' nagysága tehát nem függ az edény’ alakjától, vagy a benne létező folyadék’ mennyisé­gétől , hanem csak a fenék’ nagyságától, a benne foglalt folyadék’ magasságától, és fajsulyától, mit a következő kísérlet által is ki­tüntethetni : Legyen ABCDEF edény (202. rajz), mellynek ABCD tág része sárgarézből, EF sziik része pedig czélszerüen üvegből áll ; ez utolsó annyi részre van fölosztva, a mennyiszer a tág résznek AB magassága benne talállatik. Továbbá határoztassék meg egyszer mindenkorra az edény’ tág részét betöltő víz’ súlya =p, és magára az edényre jegyeztessék föl. Ha ezen edény valamelly alkalmas ágasra függélyesen megerösíttetett, mozgékony BC feneke pedig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom