Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

306

innét n= — ; vagy t értékét helyettesítvén :

i

Két különböző hosszúságú, átmérőjű, feszültségű, és fajlagi súlyú húrok egyidő alatt tett rezgéseit összehasonlítván lesz:

i /~q .—\ r*

dlV rts ' dlVr VL\ s.

a) Ha a húrok egymástól csupán csak feszültségben különböznek , lesz :

N:n= VI) : V~q ;

azaz : különbözően feszitett, de különben egyenlő húrok' keresztrezgési száma egyenes viszonyban vagyon a feszültséget jelentő fontszámok’ négyzetes gyökével ; mert a húrra függesztett súly, vagy a súly által létrehozott feszültség a húr’ rezgésére épen olly befolyással bír, a minővel a nehézségi erő az inga' lengésére (333).

&) Ha a húrok egymástól csak hosszúságúkra nézve különböznek , lesz :

1 1

N: n — — = I: L;

Lj t

azaz : többi körülmények’ egyenlősége mellett különböző hosszúságú húrok' keresztrezgési száma megfordított viszonyban áll a húrok' hosszával; mert egyenlő feszültségi erő különböző hosszaságú húrok’ különböző tömegét egyenlő sebességű rezgésbe hozni nem bírja, hanem a kétszer hosszabbat csak felényi sebességgel mozgatja.

c) Ha a húrok egymástól csak vastagságban különböznek, áll :

1 1

N: n= — : — = d: D;

D d

azaz: különböző vastagságú húrok' keresztrezgési száma, a többi körülmények egyenlők lévén, megfordított viszonyban vagyon a húrok' átmérőjével. Ennélfogva olly húr, mellynek átmérője a másikénál kétszer kisebb, ugyanazon hosszaság és feszültség mellett egyenlő idő alatt kétszer több rezgéseket teend. Ennek legközelebbi oka abban fekszik, hogy a kétszer kisebb átmérőjű húr’ tömege négyszer kisebb lévén, mint az egyszeres átmérőjű húré, részecs