Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
— 307 — kéi ugyanazon Q súly által négyszer nagyobb feszültséget szenvednek, ennek pedig csak kétszer nagyobb rezgési szám felel meg (a). d) Végre ha a húrok csak anyagaik’ sűrűségére nézve kü- könbözök, áll : N: n = VTVí- = l/T : VI* azaz : ezen esetben a húrok' keresztrezgési száma megfordított viszonyban áll anyagaik' fajsulyának négyzetes gyökével ; mert ha valamelly húrnak fajsulya a másikénál négyszer nagyobb, annak minden részecskéje a Q súly által négyszer kisebb feszültséget szenved, mint a másiké, és igy, ugyanazon idő alatt kétszer kevesebb rezgéseket tesz. Jegyzék. Hogy ezen állítmányok a húrokkal teendő kísérletek által igazoltathassanak , szükséges a húrok által mpercz alatt tett rezgéseknek meghatározási módját e helyen röviden említeni. Ha a húr igen hosszú , és nem nagy erővel feszített, bizonyos számú mperczek alatt végzett keresztrezgései megszámlálhatok ; ennélfogva az egy mperczre eső keresztrezgések’ száma is feltalálható. Ha pedig a húr rövid , és jól kifeszített, olly gyorsan rezg , hogy kereszt-rezgéseinek közvetlen megszámlálhatásáról többé szó sem lehet, de tapasztalásból tudjuk, miszerint azon lestek , mellyek egy mpercz alatt körülbelül 30 rezgésnél többet végeznek , egyszersmind hallmüszertinkben hang érzetet gerjesztenek ; már pedig , mint az alább előadandó hangtanban látand- juk , minden értelmes hangnak , mellyet zöngének (Ton) nevezendünk , többféle módok által meghatározható rezgési szóm felel meg, melly annál nagyobb , minél magasabb a zönge ; tehát a rezgő húr által adott zönge’ segítségével a húrok’ rezgéseinek egy mperczre eső számát is megtudhatni. Ezeknek mellékes említése után nevezetes : hogy a fönnebbi állítmányok' igazságát a húrokkal kellő pontossággal tett kísérletek tökéletesen igazolják. 408) A húrok hosszrezgésekre is alkalmatosak. Ezt legszembetűnőbben tapasztalhatni egy tekercsben, melly csavarmeneteket képző vas, vagy sárgaréz húrból áll. Ha ez egyik végén fölfüggesztetik , másikra pedig rugékonyságához arányos súly akasz- tatik, alól egyszerű meghúzás, s azonnali eleresztés által könnyen látható hosszrezgéseket teend. Azonban a kifeszített AB (178. rajz) 178. rajz. húrt is hozhatni hosszrezgésbe, ha ______ ez jól meggyántázott hegedüvoA ^ ^ novai nagyon hegyes szöglet alatt huzatik meg ; vagy gyántás újakkal C-nél hosszmentében dörzsöltetik. A legegyszerűbb hosszrez20*
