Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
301 AB f:Q = —-.AC. .... (II). Miből nyilvánvaló, hogy az éhnek jelen esetében úgy viszonylik az erő az egész ellenálláshoz, valamint az ék’ fél szélessége annak oldalhosszához. Jegyzék. Ez utóbbi aránynak (I) alattivali összehasonlításából kitűnik, miszerint nagyobb az erő-nyereség, ha az ék által legyőzendő ellenállások annak oldallapjaira merőlegesen, mintha az ék’ szélességével egyenközüen működnek. Átalánosan pedig mind egyikből, mind másikból önként érthető, miért tesznek jobb szolgálatot a kések, és egyéb metsző, vagy szúró eszközök, ha éleik, és hegyeik kellően kiköszörültetnek. — Azonban az ékre vonatkozó, és elméleti utón kipuhatolt erő , és ellenállás közti nyugtani viszonyok’ igazságát a gyakorlatban előforduló esetekre nagy pontossággal alkalmazni csaknem lehetlen ; mert az ék ellen szegülő ellenállásoknak nagyságát és irányát többnyire igen nehéz meghatározni. Maga az ékre ható P erő többnyire nem nyomós , hanem ütések által eszközöltetik ; már pedig ezek hatását, ha önkényesen működő kéz által okoztatnak , pontosan megmérni nem sikerül. Ide járul még, hogy az ék nevezetes, sőt gyakran igen nagy súrlódásnak vagyon kitéve , melly az ellenállást tetemesen növeli. Mindazáltal ezen súrlódásnak is vannak hasznai; e nélkül az ék ütések által nem hajtathatnék az elhasitandó test’ részei közé; mert minden ütés után a reá ható ellenállás által visszataszit- tatnék, a szegek is megszűnnének a testek’ összekötésére alkalmas eszközök lenni. V. FEJEZET. Szilárd testek’ mozgásáról az elemi erőkre nézve, vagyis azoknak rezgéséről. 403) Ha a test’ részecskéi helyzetükből, mellyben az egyensúlyt tartó elemi erők miatt léteznek, valamelly kiil, de a test’ rugalmasságának határit túl nem haladó erő által kimozdíttatnak, annak megszűntével előbbi helyzetükbe visszasietnek; azonban oda jutván, a nyert sebességük miatt rögtön meg nem állapodhatnak, hanem attól lassudó sebességgel ellenirányban mindaddig távoznak, mig sebességük nem lesz = o. Ekkor újonnan nyugvási helyzetük felé egyenteleniil növekedő sebességgel sietnek, és miután azt mint előbb túlhaladták volna, ismét kisebbedö sebességgel haladnak tovább stb. A szilárd testek’ illyféle mozgása rezgés nevet visel, és igen hasonlít az inga’ lengéséhez, csakhogy azt a nehézségi erő, ezt pedig a testek’ rugékonysága okozza. >
