Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)

Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)

404) Mivel minden test bir bizonyos rugékonysággal, a rezgési mozgást bármelly anyagú, és alakú szilárd test is fölve- heti ; azonban a rezgési mozgás’ törvényeinek könnyebb kikutatása végett olly testek használandók, mellyeknek alakjaik, elegendő rugékonyságuk mellett részarányos, és egymástól jelentékesen különböző méretűek ; mert illyenekben a rugonyosság szabályosabban, és szabadabban is működik. Ezek a következő két osztályba rendeztethetők:

a) Azon testek, mellyek rugékonyságukat csak feszítés által kapják; illyenek: 1) a fonal-alakuak, és húrok-mk neveztetnek; 2) a hártyák, például a dobban.

bj Azon testek, mellyek hosszméretükhez képest elegendő szélességgel, és vastagsággal is bírnak, tehát már önállólag rugé- konyak; illyenek: 1) a vesszők, vagy rudak, 2) a lemezek, például: üvegből, fémből, vagy fából.

Minthogy ezen testek’ részecskéi a hosszméretre nézve vagy merőleges, vagy egyenközü irányban, vagy a körül csavargós menetben rezeghetnek, háromféle rezgést, úgymint: keresztrezgést, hosszrezgést, és csavarrezgést különböztetünk meg.

— 302 —

I. Czikk.

A húrok, és hártyák’ rezgéséről.

405) Ha AB (173. rajz) kifeszitett húr közepe táján alkalmazott vonás, vagy ütés által ACB helyzetbe kényszeríttetik nyugvási

helyzetéből, az ütés’megszűntével a széthúzott részecskék egymáshoz közeledni, és igy a húr előbbi helyzetébe fog jönni ; de mivel ez alatt sebessége épen úgy mint az ingáé növekedett, AB helyzetben meg nem állapodik, hanem tehet- lensége miatt ADB helyzetbe lassúdé sebességgel kifut, honnét sebességének megsemmisedése után ismét AB, innen tovább ACB helyzetbe tér vissza, stb. Ha a húrnak minden utóbbi kitérése az előbbihez egyenlő volna, rezgése sohasem szűnnék meg ; mi azonban a mozgási akadályok miatt nem történhetik meg. Azon

173. rajz.

......jg>.....---------- - ::v; 2?

c