Jedlik Ányos István: Természettan elemei. Súlyos testek természettana (Pest, 1850)
Második rész. A testek' nyugvási és mozgási tüneményeiről - Második szakasz. Szilárdmoztan (Geodynamica)
291 vel, vagy czélszerüen alkalmazott suly’ nehézkedésével hozatnak és tartat nak mozgásban. IV. Czikk. Lejtöröl, mint erőműről. 394) A lejtöt illető, és 316 számban foglalt előismeretek’ ismétlését e helyen mellőzvén, arról csak azon tekintetben szólunk, a mennyiben az egyszerű erőmüvek’ egyikének szerepét viseli. — Legyen IU test ACB (161. rajz) lejtőre helyezve, annak G-ben öszpontosítva képzelt súlya GD függélyes irányban AC lejtőre ferdén hat, minekokáért a lejtő’ lapjára nézve GE merőleges, és GF egyenközü mellék- erőkre felbontható ; GE a lejtőt nyomja, és annak ellenszegülése által egyensúlyban tartatik, GF pedig a testet lejtő mentében lefelé menni kényszeríti. Ha már ezen test’ legördülése vagy lecsúszása valamelly P erő által gátoltatnék, látnivaló, hogy az nem az egész 0 súlyt, mellyet GD vonal képvisel, hanem annak csak GF vonal által jelentett részét fogná tartani. De ezen rész kisebb vagy nagyob lehet, a mint P erőnek iránya vagy a lejtövei, vagy annak alapjával egyenközü, vagy egyikkel sem az. 161. rajz. 395) Ha P erő a lejtő’ lapjával egyenközü, mint a 161. rajz mutatja , akkor egyensúlyi állapotban P erőnek épen akkorának kell lenni, a mekkora a GF vonal által képviselt sulyrész (226, b) ; áll tehát e következő arány : P : Q — GF : GD ; s mivel GDF/\ Ül ABC/\ GF:GD = AB: AC- tehát P : Q = AB : AC, vagy háromszögtanilag AB P : 0 = —— : 1 = sin « : 1 ; AC azaz : a lejtővel egyenközü erő úgy viszonylik a súlyhoz, mint a lejtő' magassága annak hosszához; vagy mint a hajtás-szög kebele az egynek vett sugárhoz. 19 *
